Handrean Mohammed szerint a testület a parlamenthez fordul, hogy új dátumot tűzzenek ki.
A jelöltállítás határideje a múlt hét végén járt volna le, majd hétfőig meghosszabbították. Mohammed azonban a Reutersnek telefonon azt mondta, hogy a pártok az újabb határidő lejártáig sem ismertették a jelöltjeiket.
Más hírügynökségek erről nem adtak hírt, de a választási bizottság már a múlt szerdán közölte, hogy az iraki autonóm régió és a bagdadi központi vezetés között kialakult konfliktus miatt felfüggesztette a választások előkészítését. A bejelentés hátterében az állt, hogy az iraki hadsereg fennhatósága alá vonta azokat a Dijála, Ninive és Kirkuk tartománybeli területeket, ahonnan az elmúlt három évben a kurd erők kiszorították az Iszlám Államot.
Eközben a kurd rivális erők ellentétei is kiéleződtek. A Kurdisztán Hazafias Szövetség (PUK), a Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) és a Gorran párt augusztus óta vitában áll egymással a régió elnöki tisztsége miatt. A posztot 2005 óta a KDP-t vezető Maszúd Barzáni tölti be, dacára annak, hogy a törvények szerint csak nyolc évig lehet elnök ugyanaz a személy Kurdisztánban. Barzáni az Iszlám Állam jelentette fenyegetés miatt akart posztján maradni, de a PUK és a Gorran távozását követeli és korrupcióval vádolja.
Az előzményekhez tartozik az is, hogy dacolva Bagdad ellenkezésével az autonóm Kurdisztánban és más, az Iszlám Államtól a kurdok által visszafoglalt észak-iraki területeken szeptember 25-én népszavazást tartottak a régió függetlenségéről, és a szavazók nagy többsége az elszakadásra voksolt.
A referendumot Bagdad törvénytelennek minősítette és elutasította. Hasonló volt a több milliós kurd kisebbséggel rendelkező Törökország és Irán reakciója. A népszavazást követően Bagdad, Ankara és Teherán összehangolt megtorló intézkedéseket hozott Erbíl ellen.
Egy kurd parlamenti képviselő azt mondta, hogy a pártok a népszavazás utáni zűrzavar miatt nem tudtak összpontosítani a november 1-jei választásra.