Reggel jelent meg a Magyar Közlönyben a „magyar kurzarbeitként” ismertté vált, fizetéspótlási rendelet, mely gyakorlatilag megegyezik azzal, amit sajtóértesülések alapján néhány napja mi is megírtunk.
A rendeletből az derül ki, csökkentették a kieső munkaidő sávját. Korábban az szivárgott ki, a munkaidő 15-50 százalékos csökkenése esetén igényelhető a támogatás, a rendelet azonban azt írja,
az erre az időre jutó nettó fizetés 70 százaléka, és annak maximális összege 75 ezer forint.
A munkaadónak vállalnia kell
- a létszámtartást a támogatási időre és azon túl egy hónapig,
- hogy nem alkalmazza a rabszolgatörvény néven elhíresült rendkívüli munkavégzés elrendelését a támogatási idő alatt, és azt is, hogy
- az úgynevezett egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.
Ez utóbbi egy kacifántos megfogalmazás, tulajdonképpen a kieső munkaidő 30 százaléka (vagyis amit nem támogat az állam).
viszont a munkavállalónak a munkaadó rendelkezésére kell állnia.
A foglalkoztatónak azt kell bizonyítania, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és
Ez – valljuk be – elég gumiszabálynak tűnik, és mivel a kérelem elbírálását (erre 8 munkanapja, azaz csaknem két hete van a kormányhivatalnak) nem lehet megfellebbezni, sem bíróságon megtámadni, így elég kockázatos. (Az elutasított kérelem ellen egy alkalommal nyújthat be újabb kérelmet ugyanaz a munkaadó–munkavállaló páros.)
A rendelet április 16-án lép hatályba, és a szabályozás 3. § (1) bekezdése szerint
a támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg. A támogatás hónapokban állapítható meg.
Ami azt jelenti, hogy ha az érintettek (a munkaadó és a munkavállaló együtt) a lehető leggyorsabban intézkedik, és az első nap benyújtják a kérelmet, akkor sem kaphat még az áprilisi fél hónapra sem támogatást, mivel a 3. § (5) bekezdés szerint
a támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra.
Vagyis az első kifizetések június elején várhatók.