A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ismertette a „magyar kurzarbeitként” is emlegetett úgynevezett munkahelymentő csomag részleteit – számol be a Napi.hu Rolek Ferencnek, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnökének szavai alapján.
A korábbi sajtóértesüléseknek megfelelően az állam
de azt is csak rendkívül túlbürokratizált feltételek között. A kieső munkaidőre jutó bér 30 százalékát ugyan a munkaadó kifizetheti, de kétséges, hogy van-e rá keret, hiszen ekkor a cégnek sincs forgalma.
A bérkiegészítést akkor lehet kérni, ha a munkaadó elveszíti a „munkaterhelés” 15-50 százalékát, ám az nem derül ki, ezt mi alapján kell mérni (megrendelésállomány, forgalom vagy egyéb tényező).
Rolek beszámolója szerint a rendszer nagy vonalakban az alábbi pontokba foglalható össze:
- Legalább a munkaidő 50 százalékában foglalkoztatni kell az alkalmazottat. Ugyanakkor nagyon sok olyan vállalkozás van, ahol gyakorlatilag teljes a leállás – gondoljunk a turizmusra, a szállodaiparra. Rolek emlékeztetett, Ausztriában 90 százalékos munkaidő-kiesés a küszöb.
- A home office-ban dolgozók nem kérhetik a támogatást.
- A munkavállalónak a kieső időben is be kell járnia a munkahelyére. A kormányzat hozzáállása az, hogy az alkalmazott ekkor is „hasznos munkát” végezzen, ugyanakkor járványügyi szempontból (vö. #maradjotthon) rendkívül káros, hogy csúcsidőszakban utaztassanak embereket.
- A támogatás a minimálbér kétszereséig jár. Ez egybevág azzal a kiszivárgott tervezettel, melyet lapunk tegnap délután is megírt, és amire több mint tizenkét óra elteltével sem érkezett cáfolat Palkovics László minisztériumától.
Ez volna a munkahelymentő javaslat?
A 444 azt írja, megszereztek egy április elején készült kormányzati munkaanyagot, mely a „magyar kurzarbeitként" is ismertté vált munkahelymentés részleteit tartalmazza. Mivel az értesülést csak a 444 tette közzé, ezért természetesen azonnal kerestük az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztériumot, kérve, hogy erősítsék meg vagy cáfolják a portál információját.
- Az állományi létszámot meg kell őrizni.
- A bérszínvonalat nem lehet csökkenteni.
- A kieső időben képzéseket kell tartani. A munkaadók szerint ennek pluszköltsége van, sok helyen nincs is kidolgozva ilyen program.
- Az elbírálási idő hosszú: a munkaadó a járási munkaügyi hivatalhoz nyújtja be a kérvényt, aki azt öt nap nap alatt bírálja el. Ezt felküldi a minisztériumnak jóváhagyásra, tehát a válasz megérkezése ilyen helyzetben, amikor napokon múlik munkahelyek sorsa, akár két hétbe is telhet.
Látszik, hogy a javaslat az íróasztal mellől lett kidolgozva
– hívta fel a figyelmet Rolek.
A bértámogatás csak május 1-től igényelhető, vagyis
– húzta alá Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. A szakszervezeti vezető szerint
és úgy látja, ha a bérkiegészítő csomag nem elégíti ki a munkaerőpiac szereplőinek várakozását, akkor
Bodó Sándor államtitkártól a szakszervezetek mindössze ennyi ígéretet kaptak: dolgoznak azon, hogy május 1. helyett már április 15-től elindulhasson a program.