Maurizio Molinari főszerkesztő szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök "kész arra, hogy jelentősen csökkentse az Egyesült Államok hatásgyakorlását."
"Ukrajnában gyengíteni akarja a bizalmat Washington irányába, ezzel biztosítva Kelet-Európát magának, Szíriában demonstrálja, hogy mekkora katonai tevékenységre képes a dzsihadisták elleni harcban, szemben az Obama által vezette hatvan országot tömörítő koalícióval. Törökországgal pedig az a célja, hogy ellentétet hozzon létre Ankara és a NATO kapcsolatában"
– írta elemzésében a La Stampa főszerkesztője.
Molinari ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a Nyugat szétszakad a migráció és a terrorizmus okozta politikai ellentétektől, gazdaságilag meggyengült, valamint nincs elegendő „vezetői képessége” az ellenálló mozgalmakkal szemben, amit a brit népszavazás, a Brexit is igazolt.
A La Stampa főszerkesztője végigveszi, hogy Oroszország számos olyan országgal helyezte előtérbe a kapcsolatokat, amelyeknek politikai berendezkedése eltér a nyugati demokráciáktól: Fehéroroszországtól Törökországig, Egyiptomtól Iránig, vagy éppen a volt szovjet köztársaságokkal Közép-Ázsiában. Emellett Oroszország különböző eszközöket is felhasznál politikájának érvényesítése érdekében: energetikai befektetéseket, katonai jelenlétet és hatékony orosz soft power módszereket (nem katonai eszközökkel gazdasági és politikai előnyt szerezni), erről tanúskodik például a Russia Today (RT) népszerűsége az arab világban.