Érdekes mondatok hangzottak el kormányzati részről a köztévé 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsorában, amelynek Mráz Ágoston Sámuel és Schiffer András mellett György László kormánybiztos is vendége volt. A csütörtöki adásban Magyarország gazdasági helyzetéről, az Európa-bajnok magyar inflációról, annak okairól és az idei kilátásokról is szó volt.
A hirado.hu a műsor összefoglalójában arról írt, hogy György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos (korábban a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkáraként dolgozott, a Századvég-cégcsoport vezető közgazdásza, valamint a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány igazgatója is volt) elmondta, már két éve lehetett látni az emelkedő tendenciát, akkor azonban még a közgazdászok úgy számoltak, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után a drágulás is mérséklődni fog.
A világjárvány idején a globális ellátási láncok megszakadása indította el a folyamatot. A Makronóm Intézet felméréseire hivatkozva György László elmondta, a járvány alatt a tengeri szállítások költsége a többszörösére drágult.
Ez 3,5–4 százalékponttal emeli a magyarországi inflációt, a multik pedig 2021-ben 70 százalékkal növelték a profitrátájukat. Ez a nyereség pedig abból keletkezett, hogy a járvány miatti korlátozó intézkedések feloldásával az „emberek annyira meg akarták élni a szabadságukat”, hogy a globális szereplők akármennyit elkérhettek érte
- fogalmazott.
A Magyarországon harminc éve nem látott inflációval kapcsolatban arról is beszélt, hogy ezt más tényezők is fűtik. Kifejtette, a gazdasági elemzések rámutatnak, hogy az ukrajnai háborúhoz legközelebb lévő országokban nagyobb a drágulás.
A legnagyobb infláció a balti országokban van, utána Csehország és Magyarország következik.
György szerint meghatározó tényező volt az aszály is: Magyarország termőterületének kétharmadát érintette a rekordszárazság, ami egyetlen másik európai országban sem volt ekkora mértékű.
További inflációfelhajtó tényező volt a valutaárfolyam, ugyanis a lengyel zlotyi és a magyar forint euróhoz viszonyított árfolyamán egyaránt tapasztalható volt, hogy éppen milyen kilátások várhatóak az EU-val folytatott tárgyalásoktól.
A hazai árudrágulás mögött a kormánybiztos az „agresszív árazás” jelenségét is megnevezte. Mint rámutatott,
ugyanazokat az élelmiszereket és termékeket a gyártók és kereskedők drágábban adják el Magyarországon, mint Szlovákiában vagy akár Németországban.
A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy