Ugyan most minden szem Oroszországra szegeződik, de eközben az Európai Unió Kínához való viszonyával kapcsolatos aggodalmak is tovább erősödnek. A pekingi téli olimpia diplomáciai bojkottja is egy erős jelzés a kontinenstől arra, hogy romlik a viszonya Kínával. Fontos azonban emlékezni arra, hogy akárcsak Oroszország esetében, az egységes uniós álláspont kialakítása Kínával kapcsolatban szintén nem sikerült egyelőre - írja a Politico.
A lap szerint vannak olyan kormányok az Unión belül, amelyek nemcsak a Hszi Csin-ping kínai elnökkel való szoros kapcsolatot tekintik a jólét kulcsának, hanem ideológiai partnernek is tekintik a kommunista elnököt. És az, hogy az EU az elmúlt évtizedben nem tudta felszámolni a saját tagjai között a jogállami normák visszaesését, ez nagyban megkönnyíti Kína dolgát. Pekingnek csak egyetlen tagországra van szüksége ahhoz, hogy megvétóztasson bármilyen ellene irányuló szankciót vagy nyilatkozatot, és pontosan tudja, hogyan kell ezt megtenni.
Az Orbán-kormány asszisztál ehhez a legjobban.
A Politico szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek és a kínai elnöknek sok a közös vonása a politikai nézeteltérések elfojtása és az ún. nacionalista érzelmek szítása terén.
Magyarország Kelet-Európa legnagyobb kínai befektetési célpontjává is vált. Ebből az elmúlt években több ellentmondásos projekt is született, mint például a kínai pénzből épülő Budapest-Belgrád vasút, illetve a kínai Fudan egyetem campusa, amely Budapesten épülne, szintén óriási pekingi kölcsönből. 2021 októberében Magyarország még további hitelről is tárgyalt a Kína által támogatott Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal.
Tanulság - A túlárazott beruházásra felvett kínai hitel miatt komoly bajba kerülhet Montenegró
Komoly anyagi problémák nehezítik a Szerbiától 2006 óta független Montenegrót. A balkáni állam nemrégiben történelme első autópályájára vett fel óriási mértékű kínai hitelt. Az ország azonban most nem tudja visszafizetni azt. Tanulságos történet egy balkáni államban, amely akár hazánkkal is előfordulhat.
Azonban nem csak az ideológia és a befektetés köti össze ezt a két országot. Vej Fenghe kínai honvédelmi miniszter tavaly, amikor a NATO-tagsággal a rendelkező Magyarországra látogatott, arról beszélt, hogy Kína hajlandó „új szintre emelni a katonai-katonai kapcsolatokat”. Budapest is vállalta a kínai gyártású Sinopharm vakcina gyártását, annak ellenére, hogy az Európai Gyógyszerügynökségtől nem kapott engedélyt – Orbán Viktort is Sinopharmmal oltották be.
A Politico emlékeztet, hogy a magyar kormány nem volt hálátlan a kommunista vezetésű Kínához. Az érdekek szoros összefonódása már most megtérülekt Kínának, ugyanis gátolja a koherens uniós külpolitikát:
a magyar kormány röviddel a kínai védelmi miniszter látogatása után megvétózta a hongkongi demokráciapárti tiltakozások folyamatos leverését elítélő uniós nyilatkozatokat.
Az Orbán-kabinet azzal is fenyegetőzött, hogy blokkolja a Hszinhsziang tartományban az ujgurok elleni emberi jogi visszaélésekben részt vevő vállalatokat és magánszemélyeket sújtó uniós szankciókat, az ország külügyminisztere pedig nyilvánosan „értelmetlennek” minősítette az ilyen szankciókat.
A lap szerint a jogállamisági mechanizmus miatt bajba kerülő lengyel és magyar kormány a kínai hitelektől várhat komoly anyagi segítséget. „Ha komolyan gondolja Kína rendszerszintű versenytárs befolyásának korlátozását Brüsszel, akkor az EU-nak először az állítólagos szövetségeseivel kell foglalkoznia, akik vonzónak találják a kommunista kínai rendszert" - írták.
A Politico megjegyzi, hogy
„a kínai tekintélyelvű államkapitalizmussal folytatott versengés nemcsak a demokrácia jövőjéről szól, hanem sokkal többről is. Az olyan országok pedig, mint Magyarország és Lengyelország illiberalizmusba süllyedése, nemcsak akadályozzák az előremutatóbb Kína-politikát, hanem aláássa az EU hitelességét a jogállamiság védelmezőjeként."