Tudta, hogy a magyar felnőttek körülbelül 40%-a küzd a szemszárazsággal? És itt nemcsak arra az átmeneti állapotra kell gondolni, amikor mondjuk egy 3,5 órás, légkondis filmvetítés után kijönnek a moziból. A probléma sajnos sokaknál mindennapos.
A szemproblémákról általában az emberek a rövidlátásra vagy a távollátásra asszociálnak, pedig ezek mellett számos olyan gondot is tapasztalunk, amelyet nem veszünk eléggé komolyan.
Az egyik ilyen a száraz szem betegség (Dry Eye Disease), amelynek kialakulásában sajnos olyan tényezők is nagy szerepet játszanak, mint például a környezetünk szennyezettsége vagy az okostelefonozási szokásaink.
A szemfelszínt alapvetően könnyfilm borítja, amelynek az a feladata, hogy nedvesen tartsa a szaruhártyát és a kötőhártyát, hogy oxigénnel és egyéb tápanyagokkal lássa el a szaruhártyaréteget, hogy kiegyenlítse annak egyenetlenségeit, illetve hogy védelmet nyújtson az idegen anyagokkal és a kórokozókkal szemben.
Egy egészséges szem másodpercenként nagyjából 1-2 mikroliternyi könnyet termel, amit 8-10 másodpercenként pislogással oszlat el, ezzel biztosítva a könnyfilm folytonosságát. Szemszárazság általában akkor alakul ki, ha csökken a könnytermelés és/vagy jelentősen ritkul a pislogás.
Pontosan mi okozhat száraz szem szindrómát?
A szemszárazságnak okozója lehet például a könnyfilm felszakadozása - ezt sajnos gyakran eredményezi a hormonegyensúly felborulása például a változókorban vagy a terhesség ideje alatt. Hasonló problémákkal járhat emellett a szemhéjgyulladás, de a könnytermelő mirigyek nem megfelelő működése is magával vonja a szemszárazságot.
A felsoroltaknál viszont gyakrabban vezet a szem kiszáradásához a fokozott párolgás. De mit is jelent ez? Gondoljon csak például a kontaktlencsére. Sokan nem tartják be az előírt hordási időt, és jelennek meg aztán vörös, megviselt szemekkel. Ezt az okozza, hogy a kontaktlencséknek is van egyfajta “szavatossági ideje”, ami ha lejár (tehát ha túl sokáig hordja az ember a lencsét), akkor csökken a légáteresztő képességük. De prózaibb okok is állhatnak a szemszárazság hátterében, ilyen például a szeles idő, a dohányfüst, a hűtő-fűtő berendezések, sőt bizonyos gyógyszerek is (például az akné vagy a zöldhályog kezelésekor használt szerek).
A száraz szem szindrómára civilizációs betegségként is szokás hivatkozni, mivel komoly összefüggésben áll az életmódunkkal. Egy átlag irodista körülbelül 6-8 órát tölt kijelző előtt, de akkor még nem számoltuk bele az okostelefonozást és az esti sorozatnézést. A mostanában trendi TikTok statisztikái szerint a felhasználói átlagosan napi szinten 52 percet töltenek ennek a közösségi média platformnak a böngészésével, és természetesen ehhez adódik hozzá a Facebook, az Instagram vagy a Twitter előtt töltött idő is. A szemünk persze ezeket a tevékenységeinket sajnos nem lájkolja annyira, mint mi a kedvenc influenszereink posztjait.
A képernyő miatt kialakult szemproblémák gyűjtőneve a Computer Vision Syndrome (CVS). Közös bennük, hogy mivel a szemünknek folyamatosan fel kell dolgoznia a grafikus képet és szöveget alkotó apró pixelek millióit, kevesebbet pislogunk, és ez már önmagában is elég a szemszárazság kialakulásához.
Milyen tünetei vannak a szemszárazságnak?
Ha eddig nem volt biztos abban, hogy Ön is a szárazszeműek közé tartozik, soroljuk a tüneteket:
- homályos látás,
- szemfáradtság,
- égő érzés,
- idegentest-érzés,
- szárazszem-érzetet követő nagymértékű könnyezés,
- váladékozás,
- fájó, vörös szem,
- nehézszemhéj-érzés,
- sírás könnyek nélkül,
- kényelmetlen kontaktlencse-viselés.
Aki tapasztalja a felsoroltakat, annak érdemes késlekedés nélkül szemorvos fordulni! Ha ugyanis nem kezelik a tüneteket időben, akkor olyan súlyosabb problémák is kialakulhatnak, mint a fekély, a szaruhártya hegesedése vagy az állandó szemfájdalom.
Hogyan előzhető meg és hogyan kezelhető a szemszárazság?
Kutatások kimutatták, hogy a megfelelő táplálkozás segíthet a megelőzésben. A többszörösen telítetlen zsírsavak ugyanis fontos szerepet játszanak az egészséges könnyfilm megtartásában. Ha rendszeresen fogyaszt olyan ételeket, amelyek sok omega-3 zsírsavat tartalmaznak (például halat, mandulát és diót), akkor máris tesz valamit a szeme egészsége érdekében.
Kézenfekvő tipp a megfelelő vízbevitel is. Érdemes naponta legalább 2 liter vizet meginni, hogy biztosíthassuk az egész szervezetünk, így a szemünk hidratáltságát is.
Könnyen kivitelezhető megelőző lépés az is, ha figyelünk a levegő minőségére, például nem dohányzunk és nem tartózkodunk füstös, zárt helyen, ha gyakran szellőztetünk és ha figyelünk a lakás páratartalmára (az 50-60% lenne ideális).
Akik gyakran sminkelnek, tudják, hogy több okból is le kell mosni a festéket lefekvés előtt, azonban az nekik is új információ lehet, hogy a le nem mosott szempillafesték könnyen eltömítheti a Meibom-mirigyek kivezető nyílását, ezzel eltorlaszolva a lipidek útját, amelyek a könny párolgásának szabályozásában játszanak nagy szerepet.
Sokat tehetünk szemünk egészségéért azzal is, ha csökkentjük a képernyő előtt töltött időt. Jó irány lehet például, ha elkezdjük alkalmazni a 20-20-20 szabályt, amely annyit tesz, hogy 20 percenként 20 másodpercig nézünk 20 láb, azaz durván 6 méter messzire. Ez elegendő ahhoz, hogy kicsit megtornáztassuk és pihentessük a szemünket a hosszú, képernyő előtt töltött napokon.
A panaszok enyhítésére megoldást jelent a szemfelület mesterséges nedvesítése is tartósítószer-mentes műkönnyel vagy szemgéllel. Ezek a készítmények nemcsak pótolják a nedvességet, hanem a könnyfilm koncentrációját is segítenek visszaállítani az egészséges szintre. A megfelelő segítség kiválasztása előtt azonban érdemes beszélni egy szemészorvossal, aki pontosan meg tudja állapítani, mire lesz szükség.
Ha egyértelműen a kontaktlencse okozza a bajt, akkor van még egy jó hír: erre a problémára van egy szuper megoldás, a lézeres szemműtét! Érdemes alaposan tájékozódni a lézeres látásjavítás módszereiről, például a margitszigeti Focus Medicalnál honlapján, hogy megszabaduljunk a kontaktlencse vagy a szemüvegviselés okozta problémáktól.