Lázár–Karácsony-paktum: Vitézy Dávid szerint alsó hangon évi 20 milliárdos bevételkiesést okoz

Lázár–Karácsony-paktum: Vitézy Dávid szerint alsó hangon évi 20 milliárdos bevételkiesést okoz

A bejelentés nem más, mint egy fővárosi fegyverletétel – véli a Magyar Közlekedési Klub, amely szerint megkezdődhet a budapesti közlekedési rendszer államosítása és a BKK beszántása.

Erősen indult a szezon: még január van, de az utasok már 2:0-ra vezetnek a tömegközlekedés színvonalának csökkentését célzó ötletelők ellenében

– így kezdte Vitézy Dávid reagálását a Budapest-bérletet is érintő, Lázár és Karácsony közti megállapodásra.

Az Orbán-kormány volt közlekedési államtitkára emlékeztetett, már a konfliktus elején azt képviselte, „Lázár János és Karácsony Gergely üljenek tárgyalóasztalhoz és oldják meg azt a problémát, amit ők maguk okoztak”.

Fontos eredmény a Budapest-bérlet megvédése, és talán egy időre elveszi a kedvét mindenkinek, hogy hasonló hajmeresztő ötletekkel álljon elő

– értékelt Vitézy keddi Facebook-posztjában.

A nagy valószínűséggel az LMP főpolgármester-jelöltjeként induló volt BKK-vezér arra is kitért, hogy számos részlet tisztázásra szorul még:

🔹 Mi lesz március elsejétől a jegyekkel, érvényesek lesznek a BKK-vonaljegyek, gyűjtőjegyek, 24 órás jegyek, 30 és 90 perces jegyek a HÉV-eken és a kék Volánbuszokon?

🔹 Mi lesz a közös forgalomirányítással és utastájékoztatással, maradnak a BKK felügyelete alatt ezek a járatok?

„Az árcsökkentésnek mindenki örül, hisz a közösségi közlekedés a mainál is megfizethetőbb lesz az olcsóbb bérleteknek köszönhetően” – állapítja meg Vitézy, aki mindenesetre úgy számol, hogy

alsó hangon 20 milliárd forintos éves, tartós bevételkiesést jelent a Lázár–Karácsony-paktum.

Azt is megjegyezte, a hálaadási pulykákról emlékezetessé vált járatritkításnál, hat nappal ezelőtt, még 250 millió forint vélt megtakarítása jelentett “pénzügyi kényszert”, és ez az összeg ennek nyolcvanszorosa.

A bevételcsökkenés nagyságrendje szerinte akkora tétel, amiből az összes HÉV-vonal régóta cserére váró, 40-50 éves járműparkjának teljes cseréje bőven finanszírozható lenne vadonatúj vonatokra.

„Ez a kieső bevétel szabad szemmel is látszik és hiányozni fog a közösségi közlekedés költségvetéséből, ha nem pótolják vissza. Úgy tisztességes tehát, ha azok, akik ezeket a döntéseket meghozták, bemutatják: miből fogják kipótolni és mikor. Ugyanis, ha ez nem történik meg, a budapesti közösségi közlekedés minősége fogja a kárát látni ekkora forráskivonásnak – ahogy ezt a vármegyebérletek bevezetése kapcsán a MÁV-nál már láttuk 2023-ban” – érvelt a közlekedési szakértő.

Nem lehet egyszerre heti rendszerességgel csőddel riogatni, kivéreztetéssel magyarázni minden egyes szükséges fejlesztés elmaradását és a városüzemeltetési színvonal romlását, majd hirtelen 20 milliárd forintos hiányt úgy bevállalni, hogy az állami kompenzációra semmilyen garancia nem látszik

– zárta gondolatait Vitézy Dávid.

Megkezdődik a fővárosi közlekedési rendszer államosítása?

Szintén a főpolgármester és a miniszter által jegyzett megállapodásra reflektált a Magyar Közlekedési Klub a Facebook-oldalán:

A mai Karácsony-Lázár bejelentés nem más, mint egy fővárosi fegyverletétel: Budapest ezzel lényegében elbúcsúzik a saját bevételeitől, hiszen ki az, aki ne a lényegében ugyanannyiba (diákoknál sokkal kevesebbe) kerülő megyebérletet venné mostantól kezdve, miközben az a teljes megyére érvényes, szemben a BKK-bérlettel, ami meg nem?

A közösségi szervezet hozzátette, a részletek ugyan még nem ismertek, de vélhetően majd „a BKK egyéb termékei is mennek a kukába”. Úgy látják, összességében csökkennek is a rendszer bevételei, és korábban már figyelmeztettek,

ennél még az is jobb lett volna, ha Budapest "vármegyebérlet-kivetési jogot" kapott volna, így legalább egy kezdetleges zónás rendszer kialakulhatott volna.

Méghozzá úgy, hogy 1. zóna: BKK, 2. zóna: Pest vármegyebérlet, 3. zóna: országbérlet.

Arra is kitérnek: az egésszel az a gond, hogy az Orbán-kormány egyébként is folyamatosan hátrál ki a főváros közlekedése mögül: „miközben egy “normális” rendszerben az utasok, a kormány/régió, és a helyi önkormányzat kb. 1/3-1/3-1/3 arányban osztoznak a költségeken, nálunk ez az arány mostanra olyannyira felborult, hogy a BKK “nettó befizető” lett, azaz még a szociális kedvezményeket (pl. diák, nyugdíjas) sem téríti meg maradéktalanul az azt előíró állam, tavaly év végén pedig a rendszer nagyságához képest egészen pitiáner összegeken (bőven 1% alatt) ment a rugózás és a felmondással fenyegetőzés a minisztérium részéről”.

Márpedig ha lényegében a teljes bevétel az állami oldalra folyik be, onnét kezdve semmiféle ütőkártya nem marad a főváros kezében, ha vitára kerül sor. Félő, hogy ezzel lényegében megkezdődik a fővárosi közlekedési rendszer államosítása, aminek a vége akár a BKK felszámolása, valamint a BKV átvétele, esetleg MÁV holding alá bepakolása is lehet

– vetíti előre a Magyar Közlekedési Klub.

A szervezet szerint annak alapján pedig, hogy az állam milyen jó gazdája a rekordkéséseket és lepusztulást produkáló MÁV-nak és a sztrájkot folytató Volánnak, sok jóra nem számíthatunk. Végül azzal zárták a posztot:

Miközben autópályákra és hidakra százmilliárdok mennek, a vasúti hálózat kétharmada lassan magától szétesik.

(Címlapkép: Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkáraként beszédet mond Egerben 2022. október 11-én. MTI/Komka Péter)