A Kincsem az utóbbi évtizedek legnagyobb volumenű hazai filmes vállalkozása. A készítők nem aprózták el: folyamatosan százhúsz-százötven fős stáb dolgozott a forgatáson, de akadt olyan népes statisztériát felvonultató jelenet, ami miatt egyszerre hatszáz ember volt a felvétel helyszínén. Az impozáns látvány megteremtése és a korhű hangulat kialakítása nagy hangsúlyt kapott: többek között közel 4500 korabeli jelmezt használtak a történet filmre viteléhez.
A legnagyobb kihívást a lovas jelenetek felvételei okozták. A forgatás 72 napjából mindössze 17 telt el úgy, hogy nem kellett állatokkal, főként lovakkal dolgozni. Összesen 97 ló, telivérek és félvér lovak kaptak kisebb-nagyobb szerepet a filmben és közülük többen is alakították Kincsemet, de többségük a bécsi, a budapesti, a párizsi és a berlini derbi versenylovaiként álltak rajthoz. A legnehezebb a Baden-badeni futam rögzítése volt, amikor négy kamerával, kilencven beállítást vettek fel egy nap alatt.
A forgatás befejezése kapcsán megszólalt a rendező, Herendi Gábor, aki élete legnagyobb munkájának tartja a filmet. Háláját fejezte ki azért, hogy az itthon szokatlan méretű produkcióban a stáb végig fegyelmezetten, szervezetten és jó hangulatban dolgozott. Elismeréssel szólt a színészekről is, akik művészileg és fizikailag is folyamatosan a maximumot nyújtották. Hasonlóan nyilatkozott Hutlassa Tamás producer is, aki jelentős mérföldkőnek tartja a filmet a hazai filmiparban és saját pályáján is. Reményét fejezte ki, hogy a Kincsem sikere utat nyit más hasonló nagyságú produkciók számára a jövőben.
A főszereplőt, Kincsem gazdáját, Blaskovich Ernőt megformáló Nagy Ervin gyerekkori álmának megvalósulását látja ebben a filmben. „A Kincsem örökre emlékezetes marad nekem. Vívhattam, csábíthattam, mulathattam, lovagolhattam, versenghettem, megmenthettem, gyűlölhettem, üvölthettem és őrjönghettem. Mindez hatalmas ajándék a bennem élő kissrácnak, aki az Egri csillagokon, a Tenkes kapitányán nőtt fel és mindig valami hasonlóban szeretett volna szerepelni. Megtörtént velem az a csoda, hogy Magyarországon forgathattam egy szuperprodukciót, aminek minden egyes alkotója magyar” – mesélte lelkesen a színész.
A szerelmét és egyben fő ellenlábasa lányát, Klárát alakító Petrik Andrea számára a forgatás felért egy kivételes kalanddal, amely során „életre keltek a karakterek” és a kamerák előtt megteremtett miliőben úgy kezdtek el létezni a szereplők, mintha mindig is abban a korban éltek volna. Apját, az osztrák császár bizalmasát megformáló Gáspár Tibor pedig azzal a gondolattal búcsúzott a filmtől, hogy csak remélheti, az élet ad még olyan lehetőséget, ahol úgy lesz mindenki és minden a helyén, mint a Kincsemben volt.
A stáb még a jövő év elején három napot forgat, amikor a téli jeleneteket veszik fel a filmhez. De addig is elindult a vágás, amely várhatóan márciusig fog tartani. Utána kezdenek bele a közel nyolc hónapos CGI-utómunkába. Ennek során a legmodernebb digitális eljárásokkal véglegesítik a jeleneteket, így többek közt beleillesztik a filmbe a XIX. századi Budapestet, Bécset, Berlint és Párizst, illetve a speciális effektek bevetésével még látványosabbra varázsolják a korabeli derbik helyszíneit, zsibongó embertömegeit, valamint tovább fokozzák az akciójelenetek izgalmait.
A film premierje a forgalmazóval való megállapodás után dől el, így 2016 végén, vagy 2017 elején láthatjuk a hazai mozikban a filmet.
A Kincsem-film rövid története
A modern romantikus kalandfilm középpontjában az öntörvényű Blaskovich és Klára, von Oettingen felvilágosult lányának viharos szerelme áll. Emellett Blaskovich Ernő magyar nemes és Otto von Oettingen osztrák főúr ádáz küzdelme közepette kibontakozik Kincsem páratlan és mesébe illő pályafutása. A történet helyszíne az 1848-49 szabadságharcot követő Habsburg megtorlás éveinek Magyarországa és Európa legendás lóversenypályái.
(Fotó: Szabó Adrienn)