Külföldiek által szervezett utcai zavarások veszélyéről beszélt a sajtónak Rogán Antal. Ám, amikor a nemzetbiztonsági bizottság meg akarta hallgatni a propagandaminisztert arról, hogy milyen értesülésekre alapozta a kijelentését, a tárcavezető el sem ment az ülésre. Kiderült, hogy az ország biztonságáért felelős szervek egyike sem rendelkezik információval a rogáni utcai zavargásokról.
Egy egészségesen fejlődő demokráciában Rogánnak ezután egy kartondobozzal a kezében kellett volna kisétálnia a munkahelyéről, zsebében a felmondólevelével.
Mi az üzenete annak, hogy nem ez történt?
Az Orbán-kormány évek óta a biztonságpolitikai témákkal - migráció, kvóták, határzár megvédése - tartja rettegésben a lakosságot. Természetesen a kabinet önmagát az emberek legfőbb védelmezőjének szerepébe helyezte, még az ellenzéket hazug módon egyetemlegesen azzal vádolja, hogy lebontanák a kerítést és beengednék a migránsokat.
Rogán viselkedése viszont alapvetően keresztülveri ezt a kormányzati taktitkát, mivel nem volt hajlandó elárulni, még a témában illetékes szakbizottságban sem, hogy kik és miért készülnek utcai zavargások kirobbantásával. Vagyis ezzel azt üzeni, hogy nem akarja megvédeni a magyar embereket az erőszaktól. A másik lehetőség, hogy valótlanságokat állított.
Bármelyikről legyen is szó, már rég nem lehetne miniszter. Ha nem önszántából, akkor a kormányfő nyomására már rég le kellett volna mondania.
Hibáztak, lemondtak
2002-ben egy hónappal a választások előtt beadta lemondását Wim Kok holland miniszterelnök és vele együtt kormányának tagjai is. Az ok egy hat év alatt elkészült hétezer oldalas beszámoló, a NIOD jelentés volt. Ebben megállapították a holland politikai és katonai vezetés felelősségét a jugoszláviai polgárháború során történt srebrenicai vérengzésben.
Wim Kok 1994 óta volt holland kormányfő, a hivatali ideje alatt dúló délszláv háborúban a mintegy 200 holland katona olyan parancsot kapott, hogy kerülje a konfliktust a szerb támadókkal. Mladics csapatai 1995 nyarán vették ostrom alá az ENSZ védelme alatt álló Strebrenica városát és öt nap alatt el is foglalták. Több tízezer nőt deportáltak, fiatal férfiak ezreit mészárolták le. A jelentés szerint a holland katonákat lehetetlen küldetésre vezényelték megfelelő fegyverzet és egyértelmű utasítások nélkül.
Lassan döntött, inkább távozott
Csung Hong Von Dél-Korea miniszterelnöke azért vált meg posztjától, mert úgy vélte a 2014. április 16-án bekövetkezett kompbaleset után hibás döntéseket hozott a kormány. A jármű 476 emberrel a fedélzetén süllyedt el. Az áldozatok többsége középiskolás fiatal és tanáraik voltak.
A harag elsősorban azért zúdult a kormányfőre, mert túlságosan lassan fogtak hozzá a baleset utáni mentéshez. Csung Hong Von bocsánatot kért és elismerte felelősségét abban, hogy nem kellően hatékonyan ellenőrizték a kompokra vonatkozó szabályozások betartását.
A szerencsétlenül járt kompot 2012-ben építették át, ami az utaslétszám 900-ról 1080 főre emelésével járt. Elképzelhető, hogy az új felépítmények is hozzájárulhattak a tragédiához.
Bocsánatot kért a miniszterelnök
Nagy-Britanniában nem ritka, hogy egy miniszterelnök megváljon a pozíciójától. David Cameron egyik legfontosabb kampányígérete volt, hogy 2016-ban szavazhatnak a britek hazájuk uniós tagságáról. Cameron az uniós tagság mellett voksolt, de a választók többsége az ellen, így végül végül távozott a kormánya éléről.
Elődje, Tony Blair egy évtizeden át volt a Downing Street 10. lakója. Távozása hátterében több ok áll, az egyik legsúlyosabb, hogy nemzetközi jogi értelemben nem voltak elfogadhatóak azok az indokok, amelyek alapján az Egyesült Királyság az USA szövetségeseként háborút indított Irak ellen. A titkosszolgálatok nem tudták egyértelműen megerősíteni, hogy Szaddám Huszein tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik. A Buttler-jelentés is megállapította, hogy a kormány és a hírszerzés jelentései is túlzóak voltak a témában. Blair népszerűsége zuhanni kezdett, pártjában belső ellenzék szerveződött. A nagy rendszerek reformja lelassult, így 2007-ben lemondott.
2015-ben Blair bocsánatot kért egy CNN interjú során és elismerte, hogy az iraki háború casus bellijét adó hírszerzési adatok tévesek voltak. Hozzátette, érzi saját felelősségét is, hogy nem látták át, milyen hatással lesz a jövőre nézve Huszein rezsimjének megdöntése. A hatalmi vákuumban alakult meg az Iszlám Állam.
A költségvetés mínuszban volt, a kormányfő gyarapodott
A magyar történelem korábbi szakaszában gyakori volt, hogy a kormányfő helyzetét értékelve inkább lemondott tisztségéről.
A kiegyezéstől 1918-ig majdnem húsz kormány váltotta egymást. A korszak egyik legismertebb politikusa, Lónyay Menyhért, aki a kiegyezés előkészítésében vett részt, majd az Andrássy-kormány pénzügyminisztere lett. Miután Andrássy Gyula az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere lett és Bécsbe távozott, Lónyay ült a miniszterelnöki székbe.
Regnálása alatt lendületet kapott az ipar- és vasútfejlesztés. 1872 végén mégis lemondásra kényszerült. A parlamenti ellenzék megvádolta, hogy miközben a költségvetés hiánnyal küzd, addig a kormányfő házat építetett, uradalmat vásárolt. Párttársai sem keltek védelmére, hallgattak.
Miután a kormány-közeli sajtó is rendszeresen foglalkozott a miniszterelnök vagyongyarapodásával, Lónyay alkalmat keresett a távozásra, de ezt túl sokáig húzta. Megromlott a viszonya minisztereivel. Azt még elérte, hogy vele együtt a kormánytagok is beadják a lemondásukat. A Deák Párt miniszterei nem sokat vártak, hogy visszavágjanak Lónyaynak emiatt, a következő Szlávy-kormányban valamennyi tárcavezető folytatta a munkát.
Nyert, de lemondott a miniszterelnökségről
1921 áprilisában alakult meg a Bethlen-kormány. A kabinet nagy hangsúlyt helyezett az angolszász kapcsolatok kiépítésre. A törekvéseknek sokat ártott az 1925-ös frankhamisítási botrány. A trianoni diktátumért elsősorban a francia politikai vezetést hibáztatták a magyar jobboldali körök. A revíziós propaganda finanszírozására, valamint egy sajátos bosszúállásra azt találták ki befolyásos személyiségek állami intézmények bevonásával, hogy hamisított frankokat készítenek itthon, amit aztán szétterítenek Nyugat-Európában. 1925-ben Amszterdamban buktak meg a hálózat tagjai.
Az ügy szálait felgöngyölítők gyorsan eljutottak Teleki Pálig és Bethlen Istvánig is, akik tevőlegesen nem segítették ugyan a csalást, de tudtak arról. A miniszterelnök lemondásához azonban nem ez vezetett, hanem az 1929-ben kirobbantott, majd hazánkba is begyűrűző nagy világgazdasági válság.
A megszorítások és a jegyrendszer újbóli bevezetése alaposan lerombolta Bethlen népszerűségét, az 1931-es választásokat ugyan még megnyerte, de két hónappal később a miniszterelnök úgy döntött, hogy átadja másnak a tisztségét és a válságkezelés nehéz terhét.
Se bocsánatkérés, se felelősségvállalás
A rendszerváltás utáni időszakban csupán Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc mondott le a kormányfőségről. Előbbi nem azért, mert kiderült d-209-es szt-tiszti múltja, hanem mert a koalíción belül megpuccsolták, utóbbi sem a 2006-ban nyilvánosságra hozott őszödi beszéd miatt. Pedig lett volna követendő példájuk bőven.