Két nappal a képviselőház után a szenátus is megszavazta, hogy az igazságügyi miniszter indoklás és a bírák megkérdezése nélkül leválthassa bármelyik bíróság elnökét és egy neki szimpatikus személyt nevezzen ki. Ez összeegyeztethetetlen a demokrácia egyik alaptételével, a független bíráskodással.
Az Országos Bírói Tanácsot is átalakítják, ez az a szerv, amely egyedül jogosult javaslatot tenni az államfőnek bírák kinevezésére, felmentésére és előléptetésére. A testület többségét eddig a bírói kar által választott tagok alkották, a politikusok kisebbségben voltak. A módosítás után a bírákat a képviselőház választja, így gyakorlatilag politikai döntéssé válhat, hogy kiből legyen bíró.
Kinyírnák a Legfelső Bíróságot is
Jövő héten a Legfelső Bíróságot is politikai irányítás alá vonnák, amit valószínűleg meg is tehetnek, mert az Alkotmánybíróság már korábban a kormánypárt területévé vált. Egyéni képviselői indítványként beadott törvényjavaslat szerint a Legfelső Bíróság minden bíráját nyugállományba küldik, kivéve azokat, akiket az igazságügyi miniszter átmenetileg megbíz. Az új, végleges tagokat a fent már említett Országos Bírói Tanács jelölheti az államfő számára, így itt a kormány kerülhet nyerő helyzetbe.
Miért csinálják?
A lengyel kormány szerint a bíróságok rosszul működnek és elvesztették a nép bizalmát, a bírák túlságosan elit kaszttá váltak. A parlamentet tartják a legalkalmasabbnak arra, hogy megújítsák a bírói kart. A kormánypárt elnöke, Jaroslaw Kaczynski szerint a Legfelső Bíróság „a kommunista rendszer utolsó megmaradt bástyája”.