"Nem ért váratlanul, fel voltam rá készülve, de sajnos a döntés miatt - a jelentés továbbra sem nyilvános. Pedig ebben nincsenek intimitások, személyes ügyek, hanem szakmai kérdésekről, elvekről van szó"
- mondta telefonos érdeklődésünkre Nyikos László.
Megerősítette: itt nem a jogszerűségről van elsősorban szó, hanem a közpénz felhasználásának módjáról, céljáról, hogy teljesülnek-e a gazdaságosság, a célszerűség, az ésszerűség szempontjai, vagy esetleg sérülnek.
Eközben a bizottság elfogadta - mint kiderült, Nyikos ezt viszont nem szavazta meg - a műkincs- és zongoravásárlásokról szóló jelentést, melyet Szényi Gábor, a KDNP delegáltja jegyzett. Számos aggályom volt a jelentésben foglaltak kapcsán - mondta.
Mint ismert, a Jobbik delegáltja jó ideje foglalkozik az MNB - fogalmazzunk úgy, érdekes, vagy kreatív - ingatlanvásárlási gyakorlatával. Nyikos szerint méltatlan és visszás, hogy offshore hátterű cégtől vásárolt 17 milliárdos ingatlant a nemzeti bank.
A szakember szerint az MNB túl drágán vette meg a belvárosi irodaházat (ráadásul euróért és lakottan), de jogilag nem támadható, szabályos volt az ügylet minden részlete, a történetben mégis sok a képtelenség”.
A jegybanki ingatlanvételek – megállapítása szerint – formálisan szabályosak voltak ugyan, de jogilag nem történhettek volna meg. Hiszen a jegybanktörvény nem mond semmit a hatalmas, milliárdos forrásokat mozgató úgynevezett társadalmi felelősségvállalási stratégiáról, ilyesmire utalás sincs a törvényben. Közpénz pedig csak arra költhető, amire a törvény felhatalmazást ad - mondta.
Akit részletesebben is érdekel a jegybank ingatlanszerzési gyakorlata, itt bővebben olvashat róla.