A szerv vezetője valójában nem a letelepedési kötvényekről, hanem a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” kormány általi meghosszabbításával összefüggésben szólalt meg, de az ellenzéki képviselők kérdéseire váratlanul megemlítette azokat az adatokat, amiket eddig nem hoztak nyilvánosságra. A lap közérdekűadat-igénylésére a bevándorlási hivatal eddig csak annyit ismert el, hogy három kínai magánszemély kérelmét utasították vissza nemzetbiztonsági okokból. Vagyis az összesen 64 érintett túlnyomó többsége a már ismert adatok szerint valószínűleg Oroszországból, a Közel-Keletről és Észak-Afrikából próbálkozott, mert Kína után ezekből a térségekből érkezett a legtöbb igénylő.
Mint ismert, 2013–2017 között működő letepeledési-kötvényprogram keretében csaknem 20 ezer külföldi állampolgár kapott letelepedési engedélyt Magyarországon, egyharmaduk kötvényesként, a többség hozzátartozóként.
A kötvényigénylők 300 ezer euró, ötéves futamidejű kölcsönt nyújtottak a magyar államnak, cserébe ők és családjuk korlátlan ideig szóló letelepedési engedélyhez jutottak, amivel az Európai Unió területén is szabadon mozoghatnak. A kötvényeket kizárólag az Országgyűlés – akkor még Rogán Antal (Fidesz) jelenlegi kabinetminiszter által vezetett – gazdasági bizottságában kijelölt, tisztázatlan tulajdonosi hátterű cégek értékesíthették a vevőknek, de a letelepedési engedély kérelmezési folyamata a magyar külképviseleteken zajlott. Az engedélykérők esetében meghatározott ellenőrzéseket végeztek, amikben a bevándorlási hivatal felkérésére részt vett a magyar rendőrség, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ is.