Most, hogy a jelek szerint fél lábbal már kint van a koronavírus-járványból, és sorra nyitnak ki az éttermek, sportcentrumok és más közösségi helyek, egymás után jelennek meg a különböző felmérések, melyek mindegyike arra mutat rá, hogy az elmúlt pár hónapban milyen elképesztő szinten ugrott meg az online jelenlét minden téren. Ebbe természetesen beletartoznak a videojátékok is, melyek népszerűsége ugyancsak megnőtt mostanában, melyre rásegített az is, hogy sok kiadó és netes játékáruház ingyen szórta a jobbnál jobb címeket a gémerek elé. A jófejséggel szemben ugyanakkor van bőven lehúzás is a videojátékiparban, melynek a legtöbbek számára ismert eszközei az úgynevezett loot box-ok.
A loot box-ok körül a mai napig vita tárgyát képezi, hogy szerencsejátéknak minősül-e. Persze nem abban az értelemben kell erre gondolni, mint a versenysportok esetében mondjuk egy patent fogadás, viszont egyesek szerint pszichológiai szempontból a loot box-ok (magyarul kincsesláda) alapvető mechanizmusukban rengeteg hasonlóságot mutatnak a való világban zajló szerencsejátékokkal. Ezt pedig úgy hívják, hogy változó arányú megerősítés.
Ennek a lényege, hogy az alany az elvégzett feladatok után véletlenszerű időközönként kap jutalmat. Ezt egy olyan kísérlettel mutatták ki kutatók az 1930-as években, ahol egereknek egy kart kellett meghúzniuk ahhoz, hogy ételhez jussanak, ám nem minden karhúzás után kaptak élelmet. A véletlenszerűség miatt az alanyok a szükségesnél jóval többször is meghúzták a kart. További érdekesség, hogy az egerek dopaminszintje nem a jutalom esetén, hanem az esetleges jutalom megszerzése előtti feszült pillanatokban volt a legmagasabb. Ez tulajdonképpen működését tekintve nem más, mint egy félkarú rabló – vagy egy loot box.
Olyan, mint a zsákbamacska
A loot box-nál ugyanis ugyanez a helyzet áll fenn: a játékos nem tudja, mit rejt a doboz. Vajon értékes vagy értéktelen jutalom hullik az ölébe? Ezek a loot box-ok rejthetnek úgynevezett kozmetikai elemeket, ami lehet például egy öltözet a karakter számára, esetleg egy festés vagy egy matrica a fegyverre, de egyes játékok esetében ezek tartalmazhatnak olyan képességeket, speciális eszközöket, melyek megnövelik a játékban való győzelem esélyét. Ezek az elemek pedig nagyon értékesek egy játékos számára, akárcsak a kísérletben szereplő egerek számára az élelem, ami miatt megéri húzkodni a kart.
A csapda ott van, hogy ezek a loot box-ok a legritkább esetben ingyenesek. A játékos úgynevezett mikrotranzakciók útján juthat hozzá egy-egy dobozhoz, ami egyszer nem nagy összeg, de – akárcsak a szerencsejátékok esetében – a függőség itt is könnyedén kialakulhat, és az ember gyorsan azon kaphatja magát, hogy hirtelen karcsúbb lett a pénztárcája. Ennek a veszélynek leginkább a fiatalok, azon belül is a gyerekek vannak kitéve, így ha szülőként nem fordítunk kellő figyelmet a gyermekünk játéktevékenységeire, komoly baj is kerekedhet.
A törvény mást mond
Viszont a loot box-ok jogi értelemben nem minősülnek szerencsejátéknak, mert ezeket a megszerzett digitális javakat nem lehet valódi pénzre váltani – ezzel érvelnek a loot box intézményét védelmükbe vevők. A dolog azonban ott sántít, hogy bár a dobozok tartalmán ellenőrzött platformokon valóban nem lehet túladni, léteznek a világhálón olyan megoldások, melyek segítségével ezek a bináris relikviák valódi bankókra cserélhetők.
Mindenesetre egyes szervezetek folyamatosan küzdenek a loot box-ok ellen, követelve azok betiltását. Legutóbb a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) mentális egészségügyi részlegének igazgatója szólalt fel az ügyben, kérve a fejlesztőket és a kiadókat, hogy vonják be azokat a szoftvereiket, melyek loot box rendszert tartalmaznak, illetve általában véve is szabjanak meg egy limitet, amely összeghatár felett a játékos nem költheti el a pénzét a játékban.
Senki nem lesz önmaga ellensége
Ha ez a javaslat megvalósulna, azzal a játékkészítők tetemes bevételektől esnének el, így nem valószínű, hogy a helyzet önszabályozás útján gyökeresen és széleskörűen megváltozna a jövőben. Viszont a loot boxok általános negatív megítélése miatt vannak olyan kiadók, akik inkább nem kockáztatják a népszerűségüket, és kihagyják játékukból a doboznyitogatást. Ilyen például a Ubisoft, aki az elmúlt éveket azzal töltötte, hogy visszaszerezze a játékosok beléjük vetett bizalmát, így a cég büszkén hirdeti, hogy következő játékuk, az Assassin’s Creed széria legújabb része, mely a Valhalla névre hallgat, teljes mértékben híján lesz a loot box-oknak – legalábbis ezt ígérik.