Több millió eurós kár éri a magyar tudományos kutatást, és ez még csak a kezdet lehet
- írja kutatás után a gazdasági hírportál, a g7.
A gazdasági portál adatai alátámasztják Zsiday Viktor feltételezését, aki szerint a Huxit nem a britekével azonos kilépést fogja jelenteni az Európai Unióból.
Nem kilépünk, hanem szép lassan kicsúszunk: pénzt nem kapunk, szavazatunkat elveszik. Az egyetemek „kicsúszása” már elkezdődött, aminek oka az, hogy az EU vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi aggályainak törvényi rendezése nem történt meg, ezért az Európai Bizottság (EB) decemberi határozata megtiltotta a szerződéskötést a magyar alapítványi egyetemekkel. A közérdekű vagyonkezelői alapítványi (KEKVA) fenntartásban ugyanis nem látja biztosítottnak a források elköltésének transzparenciáját
- fogalmazott blogbejegyzésében a közgazdász.
Május végén ugyan megérkezett egy törvénytervezet Brüsszelbe a magyar kormánytól, de az EB még ahhoz képest is további módosítást kért: a kuratóriumi tagság feltételeinek és a szelekciós folyamatok részletezését. A Magyarországon bevezetett vagyonkezelő alapítványi egyetem modellje példátlan Európában, ehhez még csak hasonlót sem lehet találni - írja a g7 amely jelezte, alapvető döntéshozatal kiszervezése olyan testületekbe, amelyeknek tagjait kizárólag a kormány nevezi ki, és a mandátum élethosszig tart, az intézményi önrendelkezés visszavágásának tekinthető, nincs összhangban az Európában megfigyelt egyetemirányítási modellekkel.
„Mindennek következtében a magyar egyetemek lényegében minden nap hátrányt szenvednek az EU-s tudományos kutatási forrásokért folyó éles versenyben.”
A lap szerint a befagyasztás néhány pályázati felhívásra decemberben azonnali hatással volt, nyolc pályázat pedig rövid úton légüres térbe került, és az azóta eltelt hónapokban a károk megsokszorozódtak.
A kár sok millió euróra tehető, de a magyar tudományos kutatásfejlesztés és innováció szempontjából felbecsülhetetlen. Ez óriási erkölcsi és anyagi veszteség számunkra. Tíz év erőfeszítéseit nullázza le
- állítja Kasza Gyula, a budapesti Állatorvostudományi Egyetem kutatója aki szerint 100-200 közé becsülhető a be nem adott pályázatok számát, és 10-15-re az általa lefedett részterületen konkrétan elbukott projektek számát.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora azt állította, 8 millió eurós, közel 3 milliárd forintos kárt szenvedtek el a helyzet következményeként, az Óbudai Egyetem rektora 4 milliós eurós kárról beszélt. Egy, a Corvinus kötelékében dolgozó kutató pedig azt mondta a G7-nek a december óta tartó befagyasztásról:
“bizonyíthatatlan, de létező jelenség a magyar kutatók mellőzése az új pályázatokban. Nyolc sikeres nemzetközi pályázat van mögöttem, a legutóbbit még az előző Horizont-programja támogatta: 7 ország működött együtt és nagyon jó értékelést kapott a projekt. Ha lezárul egy-egy projekt, elkezdünk dolgozni az új pályázatokon - most azonban nincs felkérésem, bár eddigi külföldi kutató partnereim már fejlesztik új kutatási terveiket.”
Az eluralkodó zűrzavarra jellemző eset volt az is, amikor nemrég az egyik utolsó magyar állami fenntartású egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) legalább 20 aggódó levelet kapott külföldi pályázati partneregyetemeitől. Az iránt érdeklődtek, hogy a BME vajon továbbra is finanszírozható-e az EU-s pályázatokon keresztül.
Havas Attila, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnökségi tagja szerint a magyar felsőoktatásban és tudománypolitikában is kezd eluralkodni a káosz.
Nem véletlen, hogy kulcspozícióban lévő vezetők távoznak egymás után – úgy tűnik, menekülnek a süllyedő hajóról. A helyzet abszurd és tragikus, az alapítványi egyetemeken dolgozó kutatók előtt jóformán bezárultak a nemzetközi együttműködés lehetőségei. Ez súlyos veszteség a magyar tudományos élet számára, és így biztosan nem javul a kekvásított egyetemek teljesítménye
- mondta Havas Attila aki a kialakuló helyzetről szólva a közgazdász sötét jóslatokba is bocsátkozott.
„A kapuk bezárulása a kutatói utánpótlást is elvághatja. Hány fiatalnak lesz vonzó bezárt, belterjes világban élni és dolgozni? A magyar kormány által finanszírozott társult tagság akkor működhet az EU-s kutatási konzorciumokban, ha a magyar kutatók tudása szinte nélkülözhetetlen a projekt sikeréhez, és erről sok-sok éves munkakapcsolat során győződtek meg a külföldi kollégák. Ez inkább kivétel lesz, mint jellemző megoldás. Valószínűleg az állami egyetemek és más magyar kutatóhelyek is hátrányt szenvednek, mert a külföldi partnerek nem szánnak időt a fenntartói háttér bogarászására, hiszen tudják, hogy ezt bármelyik pillanatban megváltoztathatja a kormány”.
Címlapkép: Facebook.com/huxit