Athén déli partjainál tereprendezési munkálatok közben szokatlanul jó állapotban lévő ló csontváz maradványaira leltek. Összesen 136 temetkezési helyet számoltak össze 840 négyzetméternyi területen, ezek között voltak lovas sírok, tömegsírok, illetve urnák is. A temetkezési helyen összes négy teljes lovas sír és részleges lócsontváz volt. Némelyiken még a pata maradványok is megőrződtek.
Az eltemetett lovak a temetőben csak bizonyos időszakra korlátozódnak: az archaikus kortól (Kr. e. 800-500) kezdve a klasszikus korig (Kr. e. 5-4. század) használták őket. A mai Görögország más tájain is találtak hasonló leleteket, de azok főleg mükénei hőskorból származtak. Az archaikus és a klasszikus korban azonban már nem a bronzkori szokások túlélésével számolhatunk, itt másra kell gondolnunk.
A lovas temetkezés a szkítákat juttatja eszünkben, akik a Kr. e. 6. századtól szinte napi kapcsolatban álltak a görögökkel. Közismert tény, hogy a szkíták bölcse, Anakharszisz is sokáig élt Athénben, csakúgy, mint Tokharisz, a híres orvos, utóbbinak kurgánsírt emeltek a hálás hellének. Arról viszont nem sokan hallottunk, hogy a város közrendjére háromszáz szkíta rendőr vigyázott. Sok esetben ők végezték a nyomozást a bűnügyekben is. Elképzelhető, hogy őket temették el a város melletti temetőben, kedvelt lovaik társaságában.