Lukács László György, a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezetője, valamint Radetzky Jenő, a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az iparkamarák helyzetéről és az iparkamarai testületre vonatkozó jobbikos javaslatról beszélgetett a KözTér második podcastadásában. Radetzky a Jobbik kamarai reformmal kapcsolatos javaslatáról úgy vélekedett, egy magát konzervatívnak hívó és egyébként úgy is politizáló párt nem támadhat ilyen módon egy olyan köztestületet, vagy egy olyan gazdasági önkormányzatot, amelyet az európai gyakorlatban az elmúlt 200 vagy 400 évben mindig a konzervatív oldalhoz tartozónak érezték.
Lukács elmondta, a Jobbik ezt a kérdést és a Jobbik nem csak ideológiai, tehát konzervatív szemszögből közelítette meg elsősorban, bár van benne olyan is, hiszen nem csak a kamarákkal való szövetség, vagy az önkormányzatiságnak a nagyra értékelése az egyik fontos elem.
Én egyébként magam is vallom, hogy az elmúlt időszaknak a centralizált döntéshozatala az, hogy a döntési jogkörök egyre jobban az emberektől, vagy akár egyes közösségektől az ország központjába, a kormányzat felé mennek, az szerintem nem jó, tehát mi abban hiszünk, hogy valahogy a hatalmat, akár gazdasági, akár politikai hatalmat, azt relokalizálni kell, tehát valahol vissza kell költöztetni, ha úgy tetszik, a Karmelitából az emberekhez, tehát az önkormányzatokhoz a döntési jogot vissza kell adni
- hangsúlyozta a jobbikos politikus.
Kijelentette, javaslatuk nem a kamarák támadására, hanem a rendbetételére hozták, és az 5000 forintos regisztrációs díjjal viszonylag könnyen azonosítják az emberek azt az elsődleges bajt, amit látnak, hogy bármilyen keveset is adnak, sokkal kevesebbet éreznek, amit visszakapnak érte. Hozzátette, ez területileg változó, a területi kamaráknak változó intenzitása és kapcsolattartása van a vállalkozásokkal.
Azt kell, hogy mondjam, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyei iparkamara nem úgy végzi a munkáját, hogy ott elégedettek legyenek, de tudunk ellenkező példát is hozni. Tehát ez összességében nem a kamarák ellen, hanem annak a megreformálásáról szól
- fogalmazott Lukács, aki szerint erre az az egy módja van egy politikusnak, hogy vagy törvényjavaslattal, vagy az emberekhez fordulva közösségi vitát kezdeményez erről.
A beszélgetés egy pontján az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara messze áll már attól, amit egy vállalkozói közeg magának szükségét érzi, hogy legyen. Ezenfelül Lukács László György kiemelte:
"Az 5 ezer forint ajtóstól rúgta rá a kamarákra az ajtót."
Ezt a kötelező hozzájárulást a jobbikos parlamenti képviselő szimbolikusnak tartja.
Radetzky kifejtette, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ernyőszervezetként tartozik a területi kamarákhoz, és nem fordítva. A lopakodó centralizáció viszont az országos kamarát erősíti.
Lukács felvázolta, most csak arról beszélünk, hogy MKIK azért fontos gazdasági szereplő, mert Parragh László fel tudja hívni közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnököt, aki vagy felveszi neki a telefont, vagy nem. Szerinte a kamarának ne csak ennyi legyen a beleszólása, hanem a döntéshozók, a mindenkori miniszterelnök és miniszterek ténylegesen figyeljék, hogy a kamarák, akár területi kamarák mit gondolnak, mi az álláspontjuk, és persze tagságuknak.
Ezután Radetzky Jenő kitért arra is, hogy "egy kamarának alapvetően a mindenkori kormányzathoz lojálisnak illik lenni, de nem szervilisnek".
Lukács László felvetette azt is, hogy az albán pékségeknek mennyiben kell megfelelniük a hatósági előírások mellett a szakmai kritériumoknak is, és a mostani rendszer ebből a szempontból reformra szorul.
A teljes beszélgetés itt érhető el.
(Címlapkép: Lukács László György - Béli Balázs/Alfahír)