Orbán Viktor április 4-én a kistelepülések polgármestereinek küldött körlevélben ígérte meg, hogy a Modern városok program folytatásaként Modern Falvak Program is indul.
"A miniszterelnöknek akkor lettek hirtelen ennyire fontosak a falvak, miután a Jobbik levélben hívta fel a településvezetők figyelmét a kormány faluromboló politikájára"
- emlékeztet Hegedűsné Kovács Enikő, a jobbikos javaslatcsomag egyik benyújtója. A képviselő szerint az önkormányzatok feladatainak elvonása, a polgármesteri hivatalok megszüntetése, az úthálózat és a tömegközlekedés rohamosan romló állapota a kistelepülések lassú, de biztos elsorvadásához vezet.
A választások után néhány hónapig nem nagyon lehetett hallani a kezdeményezésről, aztán júniusban Gulyás Gergely bejelentette a – már nevében is lényegesen visszafogottabb – Magyar Falvak Programot. Az elképzelés azért így sem hangzott rosszul, hiszen a Miniszterelnökséget vezető miniszter többek közt a kultúra támogatásától, játszóterek, sportpályák kialakításáról, a mellékúthálózat fejlesztéséről, és a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) összegnek emeléséről beszélt az ötezer lakosúnál kisebb településeken.
"A kormány célja, hogy a falusi életforma népszerűvé váljon"
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter nagy bejelentést tett: indul a Magyar falvak program. Ennek keretében növekedni fog a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) összege az ötezer lakosúnál kisebb településeken, sőt, az épülő házaknál kedvezmény jár majd a tájegységbe illeszkedő építkezések után.
Gulyás december elején már 150 milliárdos keretről beszélt, amelyet már a jövő évben a programra fordítanak.
Aztán elkészült a 2019-es költségvetés tervezete, amelyben
"Egy fillért sem különítettek el erre a célra."
- mutat rá a jobbikos Potocskáné Körösi Anita. A kancelláriaminiszter által beharangozott összeget a büdzsé legkülönbözőbb fejezeteiből gereblyézték össze, hogy úgy tűnjön, tényleg létezik a kormány fejlesztési koncepciója – teszi hozzá.
"Megkértük a fideszes képviselőtársainkat, hogy mutassák meg, konkrétan hol, mely költségvetési sorokban vannak azok az összegek, amelyekből ez a program majd elindulhat. Végül csak egyetlen egyet találtunk: a Magyar falvak programért felelős kormánybiztos, Gyopáros Alpár kabinetjének felállítására és igazgatási költségeire szánt szerény keretet. Ez arra elegendő lesz, hogy a kormánybiztosnak és néhány munkatársának a fizetését fedezze, illetve lehet belőle szép, színes prospektusokat készíteni, de a falvak fejlesztésére édeskevés."
- mondta el az Alfahírnek a képviselő, aki Hegedűsné Kovács Enikővel és Steinmetz Ádámmal együtt 14 pontból álló költségvetési módosító csomagot nyújtott be, amelynek keretében összesen mintegy 315 milliárd forintot fordítanának a falvak fejlesztésére, lakosságmegtartó erejük növelésére. Elképzeléseiket a legnagyobb önkormányzati érdekvédelmi tömörülés, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szeptemberben nyilvánosságra hozott tervezete alapján állították össze.
A javaslatokat az Országgyűlés Költségvetési bizottságában a kormánytöbbség kivétel nélkül leszavazta.
A Fidesz által papírkosárba hajított csomag szerint a
- Nappali és bentlakásos intézmények, valamint az idősellátás és a rászorulók számára infrastrukturális és eszközfejlesztésre: 10 milliárd forintot,
- térségi és közösségi mikrovállalkozások indításának, fejlesztésének támogatására: 10 milliárd forintot,
- térségi víz-közmű infrastruktúra rekonstrukciója, fejlesztésére: 60 milliárd forintot,
- útépítésre, illetve térségi infrastruktúra fejlesztésére: 120 milliárd forintot,
- térségi gazdaságfejlesztésre, illetve az ipari foglalkoztatottság vállalkozások letelepítésével történő növelésére: 20 milliárd forintot,
- térségi fejlesztéshez kapcsolódó közadatokhoz való hozzáférés biztosítására: 500 millió forint,
- térségi együttműködések kialakítása az életminőség javítására: 500 millió forintot,
- térségi együttműködésben résztvevők és a polgármesterek képzésére: 500 millió forintot,
- portarendező, újratelepítő programra: 5 milliárd forintot,
- térségi digitális infrastruktúra fejlesztésre és IKT mentor programra: 10 milliárd forintot,
- térségi egészségügyi alapellátás fejlesztésre: 11 milliárd forintot,
- a Megújuló Energia Programra: 36 milliárd forintot,
- a falugondnoki rendszer fejlesztésre: 12,3 milliárd forintot,
- az Aprófalu Programra: 55 milliárd forintot
fordítottak volna.
Steinmetz Ádám már csak azért is megdöbbentőnek tartja a fideszes elutasítást, mert a jobbikos módosítókhoz sorvezetőnek használt, a TÖOSZ által összeállított anyag elkészítésébe különböző civil szervezetek és önkormányzati szakemberek mellett több minisztériumot is bevontak. A TÖOSZ elnökét, Schmidt Jenő tabi polgármestert is fideszes színekben választották meg – teszi hozzá a képviselő.
Steinmetz felháborítónak tartja, hogy miközben kormányzati kommunikációra és látványberuházásokra hatalmas összegeket költenek, a Fidesz még megvitatni sem hajlandó, hogyan lehetne segíteni a magyar emberek egyharmadán, akik kistelepüléseken élnek.
Pedig volna hova rakni a pénzt. Dél-somogyi riportunkban a Fidesz propagandájához képest egy egészen más valóság bontakozik ki:
„El akarok menni innen, jó messze"
Dél-Somogy és Baranya megye határa, a Barcsi-járás keleti széle. Távol a városoktól, központoktól, aprófalvas környék, hamisítatlan Dél-Dunántúl. Lakócsán vagyunk. Ide már a Stop-Soros táblákból sem jutott, úgy tűnik, már a propagandának sem fontos ez a vidék. Csak egy árva hirdetmény figyelmezteti szerényen a megmaradtakat, tessék szavazni, ha érdekel valakit, ha marad még valaki.