A vállalati hitelállomány 16, a lakossági 8 százalékkal bővült az elmúlt egy évben. Mindezt úgy, hogy a bankok érdemben nem változtattak hitelkihelyezési feltételeiken. A kkv-szektor kamatkockázatának mérséklését pedig a Növekedési Hitelprogram fix segíti. A lakossági szegmensben pedig az újonnan kihelyezett lakáshitelek közül a kamatfixáltak aránya az idei II. negyedévben 97 százalék volt, ennek fele 10 évre fix kamatozású. A Magyar Nemzeti Bank a hitelkihelyezéseket nem volumenében, sem dinamikájában nem látja túlfűtöttnek. A jegybank sajtótájékoztatóján jártunk.
Vállalati hitelek
Az elmúlt 10 évben nem láttunk ilyen mértékű hitelbővülést a vállalati szegmensben – mutatott rá hétfői sajtótájékoztatóján Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóság főosztályvezetője. 2019. II. negyedévre éves összevetésben a teljes vállalati szektor hitelállománya 16, a kis- és középvállalkozásoké pedig 13 százalékkal bővült. Ez 435 milliárd forintos növekedést jelent, melynek mintegy 60 százaléka forinthitel.
Nagy Tamás kiemelte azt is, minden ágazatban nőtt a hitelállomány. Megjegyezte, módszertani okok miatt a pénzügyi, biztosítási ágazathoz kell sorolni a holding formában működő energetikai cégeket, akik felé jelentős kihelyezés történt, ez az oka e vállalatcsoportnál az átlagnál magasabb hitelbővülésnek.
Nemzetközi szinten is kiugróan magas a magyar vállalati szektor hitelnövekedése – ismertette Nagy Tamás –, ráadásul ez alacsony hitelpenetrációval párosul, vagyis a hitelek aránya a bruttó hazai össztermékhez mérten alacsony. Ez azt jelenti, hogy
jelentős tér áll még rendelkezésre a hitelállomány bővüléséhez összvállalati szinten
– húzta alá a szakember.
Az MNB a bankok vállalati hitelezésért felelős vezetőivel folytatott interjúk után úgy véli, a hitelfeltételek további lazítására nincs lehetőség a következő fél évben – tájékoztatott Nagy Tamás. Sőt, az derült ki, hogy az üzleti célú ingatlanra nyújtott, főleg projekthitelek esetében
a hitelintézetek negyede a jelenleginél szigorúbb feltételekkel finanszírozna ilyen beruházást. Ugyanakkor a vállalatok részéről a hosszú lejáratú hitelek irányába nőtt meg a kereslet, a bankok háromnegyede ilyen irányú igényekről számolt be. Ez Nagy Tamás szerint egybecseng az igencsak erős beruházási rátákkal, ami a GDP-növekedést is hajtja.
Kitért arra is, az idei első félévben 135 milliárd forint értékben kötöttek Növekedési Hitelprogram Fix szerződéseket a hitelintézetek a társas vállalkozásokkal, ami segítette a fix kamatozású vállalati hitelek terjedését, így egy egészségesebb hitelszerkezet kialakulását.
Háztartási szegmens
A jegybankban a háztartási hitelezésben is folyamatos növekedést látnak úgy volumenben, mint dinamikában. Ez éves szinten 8 százalékos, 500 milliárd forintos bővülést jelent – közölte Nagy Tamás. A második negyedév kifejezetten erős volt 170 milliárd forinttal, aminek kétharmada lakáshitel volt. Nemzetközi kontextusban vizsgálva a lakossági hitelezés növekedése megfelel a régió országai átlagának, és a vállalati hitelezéshez hasonlóan itt is alacsony a hitelpenetráció mértéke: a lakossági hitelek aránya nem éri el a GDP 20 százalékát sem, ami Nagy szerint azt jelenti, hogy
itt is jelentős tér áll rendelkezésre a fenntartható, egészséges szerkezetű hitelezésre.
A személyi hitelek az új hitelkihelyezések 36, míg a lakáshitelek 20 százalékot tesznek ki a teljes hitelkihelyezésből. Utóbbi szám Nagy Tamás szerint azt jelenti, hogy nominálértéken elérték a válság előtti szintet, reálértéken pedig a 2008-as szint 82 százalékán állnak. Felhívta viszont a figyelmet, hogy az akkorihoz képest sokkal egészségesebb szerkezetű a mostani hitelkibocsátás. Azt is közölte, hogy az elmúlt 12 hónapban mintegy 3 százalékkal csökkent a megkötött hitelszerződések száma, de az átlagos hitelösszegek növekedése bőven kompenzálta a szerződések számának enyhe visszaesését.
Az első félév végére, júliustól beindult a babaváró hitelek kihelyezése is, ami
Ezzel kapcsolatban Nagy Tamás megjegyezte, régóta ismert volt a lakosság körében ennek a hitelnek a bevezetése, amivel kapcsolatban volt egy kivárás, ez azonban nem befolyásolta a többi hitelben megfigyelhető trendet. Aláhúzta,
olyan háztartásokat is megszólított ez a hitelprogram, akik ezen program nélkül nem vettek volna fel vagy nem lett volna szükség finanszírozás bevonására a fogyasztási vagy beruházási cél megvalósításához.
A háztartási szegmensben – nem meglepő módon – nagyon erős keresleti nyomás jellemzi a piacot: lakáshitelek esetében a bankok kétharmada jelez erős keresletet negyedévről negyedévre, de a – fedezetlen – fogyasztási hitelek keresletében most egyértelműen megjelenik a babaváró hitel hatása.
Nagy Tamás azt is ismertette,
és egyre jobban eltolódik a hosszabb kamatperiódusú, fix kamatozású hitelek irányába:
Az MNB azt is megvizsgálta, jövedelmi kvintilisenként (ötödönként) hogyan oszlanak meg az új hitelek kihelyezései. A jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) átlagos értéke új hitelek esetében 28-30 százalék körül van. Kiemelte, a legszegényebb rétegek esetében a 40 százalék feletti, vagyis kritikus JTM aránya 20-25 százalék körül mozog, ami azt jelenti, hogy
minden jövedelemkategóriában.
A lakossági hitelezésért felelős banki vezetőkkel folytatott beszélgetésekből a jegybank leszűrte, hogy
- a tervek szerint vagy éppen kicsit felette alakultak a hitelkibocsátások, bár a vállalati szegmensben a dinamika mérséklődése várható,
- már kisebb vállalati kategóriában is jellemző a bankok „megversenyeztetése”,
- alacsony az elutasítási arány
- számottevő az érdeklődés a Növekedési Kötvényprogram miatt, de elhalasztott hitelfelvételt ez nem eredményezett,
- a lakossági szegmensben a bővülés nem az ügyfélkör, hanem a hitelösszegek növekedéséből ered,
- a változó kamatozású jelzáloghitelek fix hitelre váltása iránt szűk az érdeklődés,
- a babaváró hitelt zömmel a maximális, 10 milliós összegben igénylik.
Utóbbi iránt Nagy Tamás szerint a hitelintézetek élénken érdeklődtek. Az interjúk során kiderült, hogy az átlagos éves kibocsátás 250-300 milliárd forint lehet, de az első évben nem elképzelhetetlen a 400 milliárd forint sem. A felvett babaváró hitelek 5-10 százalékát bankon kívüli, 10-15 százalékát bankon belüli hitel kiváltására kívánják fordítani, a maradékot lakáscélra vagy egyéb kapcsolódó kiadásra szánják. Az igénylők legalább 5-10 százaléka a babaváró hitel mellé lakáshitel felvételét is tervezi. A babavárót első körben jellemzően felsőfokú végzettségű, pénzügyileg tudatosabb, magasabb jövedelmű ügyfélkör igényelte.
A bankok a babaváró hitel pozitívumaként említették, hogy
illetve hogy jellemzően kis összegű, rövidebb lejáratú hiteleket váltanak ki belőle, mely enyhíti a jövedelmezőségi szempontból negatív hatásokat.
Negatívumként emelték ki, hogy
illetve egy nagyon szűk réteg arbitrálja a babaváró hitelt, azaz befektetési terméket vesz belőle.
Lapunk rákérdezett arra, hogy a hétszemélyes új autót vásárló családok lépése, régi autójuknak a leadása milyen hatással lehet a használtautópiacra, illetve a finanszírozásra. Nagy Tamás válaszában kifejtette, a használt autó vásárlása még mindig a top 3-ban helyezkedik el a fogyasztási hitelek céljai között, és azon túl, hogy a használt autók piacán s áremelkedés figyelhető meg, használtautó-finanszírozók beszámolói szerint a drágább, minőségibb gépjárműveket célozzák meg a vásárlók.