Október 1-jével megváltoznak az úgynevezett jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó szabályok. Konkrétan megfeleződik a jelzáloghitel adósa által vállalható törlesztőrészlet jövedelemhez viszonyított mértéke, vagyis könnyen lehet, hogy valaki az új szabályozás miatt válik hitelképtelenné – írja a Pénzcentrum.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 5 évnél rövidebb kamatperiódusú ingatlan-jelzáloghitel esetében a törlesztőrészlet nagysága a hitelfelvevő (és esetleges adóstársa) jövedelmének már nem 50, hanem csak 25 százaléka lehet. A törlesztőrészlet 5-10 éves kamatperiódus esetén is legfeljebb a nettó jövedelem 35 százalékáig terjedhet, míg 10 évnél hosszabb kamatperiódusú hitel esetében megmarad az 50 százalékos korlát.
Ha az adós és adóstárs havi összes nettó jövedelme legalább havi 400 ezer forint úgy az eddigi 60 százalékos korlát 5 évnél rövidebb kamatperiódusú ingatlan alapú jelzáloghitel esetén 30 százalékra csökken, míg 5-10 év közötti kamatperiódusnál ez az érték 40 százalék lesz.
A változásokat az alábbi táblázatban összesítettük:
Havi nettó 400 ezer forint jövedelem alatt
| kevesebb, mint 5 év | 5-10 év | 10 év felett vagy fix kamatozással | |
| korlát jelenleg | 50% | 50% | 50% |
| korlát október 1-jétől | 25% | 35% | 50% |
Havi nettó 400 ezer forint jövedelemtől
| kevesebb, mint 5 év | 5-10 év | 10 év felett vagy fix kamatozással | |
| korlát jelenleg | 60% | 60% | 60% |
| korlát október 1-jétől | 30% | 40% | 60% |
A rövidebb kamatperiódusú hitelek rendszerint olcsóbbak, mint a hosszabb kamatperiódusú vagy fix kamatozású társaik, ugyanakkor értelemszerűen jobban függnek a piaci kamatkörnyezettől: egy monetáris szigorítás megemeli az ő kamatszintjüket is, azaz kockázatosabbak. A szigorítás célja tehát kettős: az egyik, háztartásokat érintő cél az, hogy a hitelt felvevők ne vállalhassanak erejüket meghaladó törlesztést vagy a kelleténél kockázatosabb hitelt, másik oldalról az MNB a pénzintézeteket is szeretné a fix kamatozású hitelek kínálata felé terelni.