Újabb, az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó műtárgyakkal bővült a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye. Az értékes relikviákat ma mutatták be a múzeumban. A tárgyak közül kiemelkedik az a harmincegy fénykép, melyet egy akkor 26 éves fiatal, Pálfalvi István készített.
A műtárgyak bemutatóján Gál Vilmos, Magyar Nemzeti Múzeum történeti tár igazgatóhelyettese, történész ismertette, a most hozzájuk került fotók az ’56-os forradalom alatt a Belvárosban és Józsefvárosban, illetve a Sztálin-szobor ledöntésekor a Felvonulási téren és a Blaha Lujza téren készültek. Ezek közül néhányat eredetben mutatnak be egy tárolóban, a többit pedig egy monitoron lehet nagyítva megtekinteni. Közölte, a múzeum fényképtárának munkatársai a fényképek nagy részét már beazonosították, így
Gál Vilmos kiemelte, bár Pálfalvi István amatőr fotós volt, és a képeket saját maga a lakásában hívta elő, ám a fényképek nagyon jó minőségűek maradtak. Azok a forradalom bukása után eltűntek, a fotós családja sem tudott róla, csak Pálfalvi István halála után bukkantak elő a hagyatékból.
A történész megemlítette, hogy a forradalom 60. évfordulójára rendezett nagyszabású kiállítás alatt, után több látogató is jelezte, náluk is találhatók forradalmi emlékek, melyet felajánlottak a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Ezek közül hármat ugyancsak bemutattak most:
- Egy vöröskeresztes fémdoboz, mely ömlesztett sajtot tartalmazott, és amit a Nemzetközi Vöröskereszt juttatott el a magyar rászorulóknak a forradalom napjaiban.
- Egy ugyancsak vöröskeresztes papírdoboz, mely kivételesen nem egyfajta élelmiszert, hanem olyan összeállított élelmiszercsomagot tartalmazott, melyet a rászorulók a KÖZÉRT vállalatnál vehettek át. Az átadó emlékezete szerint száraztészta, rizs, ömlesztett sajt, csokoládé és narancs volt benne. Ebből a relikviából csak ez az egy található a gyűjteményben.
- Egy T-55-ös harckocsi gránáthüvelye, melyet ’56-ban egy fiatal szedett fel a Pesti út és a Bakacsos utca sarkán. Ezt hazavitte, majd hatvan év után a múzeumhoz került.
A műtárgybemutatón Pálfalvi István testvére, Pálfalvi György elmondta, ő most látja ezeket a képeket másodszor. Ugyanis testvérével 1956-ban az utcákat járva fotóztak, majd a lakásban kialakított sötétkamrában
kucorogva csodálta, ahogy a hívóban lassan megjelennek a képek.
Mint visszaemlékezett, akkor gyakorlatilag az összes fotót látta,
November 4-e után ezek a képek eltűntek, bátyja nem akarta mutogatni, ő pedig meg volt győződve róla, hogy a fényképek megsemmisültek. Ezért számára igen nagy élmény, hogy rokoni kapcsolaton keresztül a fotók mégis előkerültek. Pálfalvi György kifejtette, bátyja a képeket vagy albumban, vagy pedig zárt dobozokban tárolta, hogy elkerülje azok kifakulását. A forradalomról készült fotókat titokban kívánta tartani, tehát azok valószínűleg dobozokban voltak, így maradhattak meg ilyen jó minőségben több mint hatvan év után is.
A műtárgyak, illetve a fotóbemutató nem önálló kiállítás, de azt javasoljuk, hogy aki a Magyar Nemzeti Múzeumban jár, mindenképp tekintse meg ezt a bemutatót, mely újabb ismeretekkel gazdagítja az 1956-os forradalomról és szabadságharcról összegyűlt tudásanyagot.