Lényegében az utolsó pillanatban volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni az egészségügyet képviselő Takács Péter államtitkár a Magyar Orvosi Kamara vezetésével, hogy tárgyaljanak a január elsején életbe lépő belügyminisztériumi egészségügyi rendeletekről.
A kormány tervei szerint január 1-től a kizárólag magánellátásban dolgozó orvosoknak havi 20 órát kötelező lesz állami intézményekben dolgozni ami kiváltható 10 óra ügyelettel is. A másik rendelet az alapellátás finanszírozásának radikális átalakítását érinti. A háziorvosok és a közfinanszírozott fogorvosok finanszírozásának nagyobb része minőségi indikátoroktól függ majd.
A MOK azonban úgy látja, az indikátorrendszer problémái miatt mind közfinanszírozott fogorvosi, mind háziorvosi praxisok is 350–500 ezer forint bevételtől eshetnek el havonta.
Az online közvetített megbeszélés feszült hangulatban zajlott. Már az elején arról szólt a vita, hogy a kormány most sem vonta be a szakmai szervezeteket a rendeletek megalkotása előtt. A MOK korábban jelezte, csak december 16-án kapta meg a rendeletek szövegét. Takács Péter ezt cáfolni próbálta, sőt "vádaskodással" illette a MOK-ot.
A Kamara viszont hangsúlyozta, ők úgy értelmezték, hogy folyamatos egyeztetés és konszenzus után kerülhet az Országgyűlés elé a változtatás.
Beszéltek az egészségügy átalakításáról szóló Boston Consulting 2020-as tanulmányról amely annyira titkosított, hogy még a kamara sem nézhetett bele. Az államtitkár szerint azért, mert olyan javaslatokat is tartalmaz amit Magyarországon szerinte lehetetlen megvalósítani, a sajtó pedig úgy tálalná, hogy „népirtásra készülnek”.
Aztán mégis kikottyantott egy példát a tanulmányból amely állítólag azt javasolja, hogy 100 kórházból csak 60 maradjon meg, ami Takács Péter kivitelezhetetlennek nevezett.
Ezután tértek rá a finanszírozás és az indikátorok kérdéskörére. A MOK nehezményezte, hogy a háziorvosok ambuláns díja a mai napig csak 600 forint betegenként. Ezt Takács Péter sem tagadta, de szerinte az ambuláns díj csak töredékét adja a teljes finanszírozásnak.
Az egész rendszert szeretnénk olyan irányba terelni, hogy a rendszer „a jó minőségben elvégzett sok munkát honorálja”
- mondta az államtitkár.
A minisztérium számításai szerint ma egy átlag háziorvosi praxis 3 millió 300 ezer forintot kap havonta, ez jövőre 3,5-3,6 millióra emelkedhet.
Jövőre csak a háziorvosi finanszírozásra 257 milliárd forint jut, 2010 óta az egészségügyben 1470 milliárd forintos forrásbevonás történt
- közölte az államtitkár.
A MOK viszont úgy látja, a háziorvosok finanszírozásának jelentős részét elviszi a rezsi, ehhez képest most egy olyan indikátorrendszer készül, ami csökkentheti a bevételeiket.
Számolni fogják például, hogy a betegek eljárnak-e szűrésre, miközben ez nem feltétlenül az orvosoktól függ. Ők nem állhatnak ott minden beteg mellett, hogy kiváltja-e a felírt receptet, vagy elmegy-e a szűrővizsgálatra
- hangzott el a Kamara részéről.
Az államtitkár szerint a magas rezsi problémáját három minisztérium próbálja kezelni és van egy olyan elképzelés, hogy az orvosokat is bevonják a kisboltos vagy a kkv-s rezsitámogatási programba.
Takács Péter megvédte az indikátorrendszert és a finanszírozást. Azt mondta, a NEAK lemodellezte az indikátorrendszert állítása szerint plusz-mínusz 100 ezer forintos bevételváltozással jár, a praxisok 80 százalékának pedig szerinte nem lesz kisebb a bevétele április után. Azt ígérte, hogy a változások lesznek kőbe vésve és ha szükséges akkor javítanak rajta.
A tárgyaláson elhangzott, hogy a járási központokban ügyeletet adó háziorvosok fizetését az Országos Mentőszolgálat adja majd, ők bruttó 9800 forint órabért kapnak majd, asszisztenseik pedig ugyanezért bruttó 3500–4000 forintot vihetnek majd haza.
A sokat vitatott magánorvosok kötelező 20 órás állami szolgálatára Takács Péter érvként hozta fel, hogy ma is léteznek olyan „lakásszakrendelések”, ahol az orvos akár tíz éve nem tagja kamarának, és a szakmai teljesítménye abból állt, hogy nőgyógyászati keneteket vesz le.
Ha ők az orvosi béremelés miatt visszamentek kórházba dolgozni, előfordulhatott, hogy másfél évig nem vezettek le szülést, ami óriási betegbiztonsági kockázat. A most tervezett rendszer így főleg a tudásamortizáció kivédésére szolgál
- mondta az államtitkár.
Takács Péter ekkor beszélt arról, hogy azzal vádolják őket, a magánellátásba kényszerítik az embereket. Szerinte arra készülnek, hogy javítanak humánerőforráson és a betegbiztonságon.
Szóba kerültek a szakdolgozók is, akikre sok tekintetben ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az orvosokra. Takács Péter elárulta, hogy
Ezen kívül a szakdolgozóknál a jövőben rendezni kell majd a szakmai kompetenciák kérdését is, amit lépcsőzetesen fognak megvalósítani.
A MOK képviselői a megbeszélés végén közölték, ugyan több kérdésükre is megnyugtató választ kaptak, de az indikátorrendszerre tesztidőszakot vezetnének be. A magánorvosok kötelező 20 órás állami foglalkoztatását viszont nem tudják elfogadni.
Egyben arra kérték az államtitkárt, hogy a jövőben vonják őket be jobban a döntések előkészítésébe és ne néhány nappal a rendeletek bevezetése előtt kapjanak azokról értesítést.
Takács Péter a tesztidőszakot nem ígérte meg, de jelezte, nem az a cél, hogy büntessék az orvosokat, hanem hogy közösen lépjenek előre, és hatékonyabbá tegyék a munkájukat. Az elmúlt években ugyanis rengeteg panasz érkezett betegektől, hogy nem jutnak ellátáshoz, és a számok is azt mutatják, hogy az átlagfinanszírozás miatt a szakellátásban kevesebb beavatkozásra kerül sor. Ne védjük meg azokat, akik feltűnően munkakerülők lettek 2019 óta, és ezzel rontják az orvostársadalom jó hírét, hanem mondjuk ki, hogy ha nem jól teljesítenek, akkor annak vállalják a következményeit
- mondta végül Takács Péter államtitkár.