Valóban a polgármesterek vannak kitéve a korrupció kísértésének, nem a nagypolitika körül lebzselő, a nép vérét szívó "piócák"? – kérdi Lengyel Róbert siófoki polgármester, a jobbikos és független településvezetők alkotta Magyar Polgármesterek Közössége (MPK) nemrégiben megválasztott elnöke. Annak kapcsán, hogy törvénybe foglalták az önkormányzatokat még szorosabb felügyelet, a korrupció elleni harc álságos indokával már-már "gyámság" alá helyező központi elektronikus ügyintézési rendszer kötelező bevezetését, amit a Belügyminisztérium nemrég még tagadott. "Vagyis a BM egészen egyszerűen hazudott" – így a siófoki független polgármester, újdonsült MPK-elnök.
Egy éve szivárgott ki a nem a nyilvánosság számára készült háttéranyag az úgynevezett központi ASP-rendszer bevezetéséről. A Belügyminisztérium nyomban tagadta, hogy ő lenne a megrendelő, nehéz azonban elképzelni, hogy ilyen stratégiai elemzést készítsen bárki is a saját szakállára, főleg, hogy azóta már meg is kezdődött a megvalósítása... Kis adagokban, lépcsőzetesen, ahogyan a tanulmány is írja: az első ütemben egyes önkormányzati hivatali feladatok átkerülnek a kormányablakokhoz (ez részben-egészben már megvalósult), a következőben az ASP-rendszer bevezetésével szűkítik a hivatali feladatokat, s megvalósulhat a hivatalok összevonása, a központi kontroll, ellenjegyzés kialakítása. "A rendszerváltást követően az önkormányzati önrendelkezés következtében a települési hivatalok sokféle megoldást alakítottak ki, melyeket nagyon nehéz egységesen vezérelni, hatékonyan működtetni. Ennek eredménye óriási eladósodottság, korrupció, átláthatatlan, nem hatékony működés lett" - elemez a jelentés. Cél a szabványosítás, a kontroll, a centralizálás. A központi ASP biztosítja, hogy az önkormányzatok szoros kontroll alatt működjenek... Létrehozhatók olyan központok, ahol nagy hatékonysággal elvégezhető azok a feladatok, amelyeket most a helyi hivatalok végeznek”. A tanulmány szerint 2020-ra az így létrehozott központi ügyintézési szolgálat átveszi a helyi hivatalok feladatait, mely által "öt-tízezer alkalmazott (jegyző, középvezető, ügyintéző, stb.) munkabére és közterhe megtakarítható".
"Az önkormányzati korrupció és eladósodási hajlam nem csökkent" – állapítja meg a titkosnak szánt elemzés, hozzátéve: "Jelenleg a vezető korrupciójához a saját beosztottjai asszisztálnak, amennyiben azonban a polgármester, a képviselő-testület elveszíti a hátországát, nem lesz képes a korrupcióra, mert a távoli ügyintéző, pénzügyi ellenjegyző teljesen független... Amennyiben a közbeszerzések és szerződések ellenjegyzése központilag történik, gyakorlatilag lehetetlenné válik a helyi korrupció".
A háttéranyag készítői jótanáccsal is szolgálnak a megrendelőnek: "Minden eszközzel tagadni kell, hogy a központilag üzemeltetett adatbázis lehetőséget ad a közvetlen kontrollra"...
– Kísérteties, ahogyan lépésről-lépésre mégis csak bevezetik, annak ellenére, hogy amikor a háttérelemzés kiszivárgott, nem volt gazdája – mondta Lengyel Róbert MPK-elnök. – A kezdetben hangoztatott önkéntességről sincs már szó, jogszabály kötelezi rá a helyhatóságokat, ahogyan az anyag fogalmazott: mindenkit bele kell kényszeríteni, máskülönben nincs értelme. Az pedig egyenesen cinikus, hogy a korrupció elleni harcra fogják a bevezetését. Úgy szól az indoklás, hogy a polgármesterek túlságosan ki vannak téve a korrupció kísértésének. Ezt én valamennyi tisztességes polgármestertársam nevében visszautasítom. Az önkormányzatok présben vannak, az ellenzéki, vagy független polgármesterek által, kisebbségben vezetett települések önkormányzatai végképp. Közben az állami „jótétemények” egy részét az önkormányzatok fizetik, mint a hulladékgazdálkodásban, a rezsicsökkentésben részesült lakosság adóforintjaiból. Egyik zsebből ki, a másikba be. És aligha a polgármesterek, helyi képviselők vannak legjobban kitéve a korrupció kísértésének. Nem inkább a nagypolitika csinálói és a körülöttük lebzselő, a nép vérét szívogató, köpönyegforgató "piócák"? Egyébként is, a kísértés önmagában még kevés. Kell hozzá az a polgármester vagy képviselő, aki elcsábul és ilyen-olyan előnyökért elintéz, megszavaz valamit. Üzenem: az én becsületem nem eladó! Azt gondolom, nagyon sokan vagyunk még így ebben az országban. Tessék tanulni tőlünk, kedves "elcsábulók"!
A fideszes polgármester szerint is az önkormányzati rendszerben a legnagyobb a demokrácia
Még a legnagyobb taglétszámú önkormányzati érdekvédelmi szövetség, a TÖOSZ fideszes elnöke, a Somogy megyei Tab polgármestere, Schmidt Jenő is kiakadt, amikor napvilágra került a "nem publikus" stratégiai elemzés. Schmidt azt ugyan elismerte, hogy "a kormányzat részéről teljesen reális igény az egységes ügykezelés, ha már egyszer az önkormányzatok az állam pénzét használják". Az elemzés azonban a fideszes városvezető szerint is "igaztalan képet fest az önkormányzatok korrupciós helyzetéről, amelyet visszautasítunk". A TÖOSZ – fogalmazta meg Schmidt – úgy véli, ha a döntések végrehajtását eltávolítják a döntéshozó önkormányzattól, az csak más szintre helyezi a korrupció kockázatát...
"Nem fogadható el a települési önkormányzatok pénzügyi adminisztrációjának centralizálása, ezzel az önkormányzatok pénzügyi autonómiáját számolnák fel, amely egyet jelentene az önkormányzás felszámolásával".
A fideszes TÖOSZ-elnök szerint "az önkormányzati rendszer már most is a leginkább átlátható, ott a legnagyobb a demokrácia, hiszen előterjesztések készülnek, ott a jegyző, ellenőrzőként a kormányhivatal, a döntések meg felkerülnek az internetre. Úgy, hogy a 16 ezer milliárd forintos központi költségvetés öt százaléka, 670 milliárd jut a településeknek. S a 3200 településből négy-ötszáznak van jelentős adóbevétele, vagyis a korrupciógyanúból a kétharmaduk már ki is zárható. Bárcsak mindenütt ilyen átlátható volna a közpénz útja... Értem én, hogy felülről minden költést látni szeretnének, mi meg fordítva, az állami költségvetés 16 ezer milliárdjának az útját követnénk nyomon hasonló módon, ha lehetne..."
Miközben Bözsi néni boldogan tapsikol...
Folyamatos az önkormányzatok hatáskörének csorbítása – így látja Lengyel Róbert MPK-elnök. A siófoki polgármester két példát hozott fel erre. A kéményseprés államosítását, aminek szerinte semmi szakmai indoka nem volt, továbbá a hulladékgazdálkodást.
"Valakik felismerhették, hogy óriási pénz van a szemétbizniszben. E közben a rezsicsökkentésnek hazudott össznépi átvágás jegyében az önkormányzati cég hiába nem tudja öt forintnál olcsóban elszállítani a szemetet, négynél többet nem kérhet érte. Mivel pedig ez önkormányzati kötelező feladat, az önkormányzati büdzséből kell kipótolni a hiányzó egy forintot. Vagyis Bözsi néni boldogan tapsikol a sárga csekkjén feltüntetett 200 forint megtakarítása miatt, s e közben 300 forintot a helyi adójából településfejlesztés helyett a szemétkasszába teszünk..."