Közös állásfoglalásban tiltakozik az akadémikusokat tömörítő Stádium 28 Kör, az Oktatói Hálózat, az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete az ellen, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) tavaly kormányzati nyomásra elcsatolt kutatóközpontok és kutatóintézetek kutatási terveit rendkívül rövid határidővel és indokolatlanul rövid magyarázattal kérte be. Erre vonatkozóan Maróth Miklós, az ELKH elnöke ezt az irányelvet adta:
Rövid, tömör, könnyen áttekinthető összefoglalót várok, mely átfogó témamegjelölések mentén mutatja be a tervezni kívánt kutatási tevékenységeket. Kérem, hogy az egyes kutatóhelyek kutatási témáit intézetenkénti bontásban megjelölve, azokat legfeljebb egy-egy mondatos kifejtésével jelöljék meg, úgy, hogy az intézetenként ne haladja meg a fél oldalnyi terjedelmet.
Minderre Maróth 3, azaz három napot adott.
A szakmai intézetek tiltakozásukban kifejtik: ez az eljárás
a szakmaiatlan autoriter beavatkozás kirívó példája, amely nemcsak az ELKH vezetését, de a kutatóintézetek igazgatóit is szégyenteljes helyzetbe hozza.
Ugyanis – teszik hozzá –
az előírt terjedelemben és módon benyújtott anyagokra támaszkodva semmilyen megalapozott döntés nem hozható.
Orosz Ferenc, az Akadémiai Dolgozók Fóruma Egyesület elnöke a Népszavának azt nyilatkozta:
Tudományos szempontból semmi értelmük nincs.
A egyesületi elnök a baloldali napilapnak hangsúlyozta, néhány mondatos összefoglalók alapján egyetlen kutatócsoport munkáját sem lehet érdemben megítélni. Amikor a kutatóhálózat még az MTA-hoz tartozott, legalább 4-5 oldalas ismertetőket kellett írni, és sokszor ez is kevésnek bizonyult. Olyanra sem volt még példa, hogy év közben kellett volna beküldeni „jóváhagyásra” az adott évi kutatási terveket.
A lap megkeresésére az ELKH nem reagált.
Frissítés
Cikkünk megjelenése után az ELKH az alábbi állásfoglalást juttatta el lapunkhoz:
„Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) döntéshozó szerve az Irányító Testület (IT), amelynek elnöke és tagjainak jelentős többsége akadémikus. Az IT munkáját az összes tudományterületet képviselő 33 főből álló Tudományos Tanács, és a 10 főből álló Nemzetközi Tanácsadó Testület támogatja (az Irányító Testület által jelölt tagokkal az egyeztetés folyamatban van). Ezeknek a testületeknek a tagjai a saját tudományterületük kiválóságai közül kerültek ki, nagy tudással és széles körű tapasztalatokkal, eredményekkel rendelkeznek.
Az egyes kutatóhelyek alapfeladatai és kutatási programjai a kutatóhelyek vezetőivel együttműködésben kerülnek meghatározásra. Az egész folyamatnak a lényege az, hogy az Irányító Testület az intézeteknek az ajánlataiból és kutatási szándékaiból akar kiindulni, és azok mentén akarja megfogalmazni a stratégiai célokat. Az intézményektől már korábbi egyeztetések során beérkeztek a részletes kutatási tervek, a mostani körlevében a vonatkozó Kormányhatározatban 2020. második félévére biztosított 11 milliárd forint többletforrás kutatási programokra fordítható részére vonatkozóan kerültek bekérésre a 2020. évi átfogó témamegjelölések rövid összefoglalói.
Az eddigi egyeztetéseken öt kiemelt, stratégiai léptékű tématerület került meghatározásra az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatra vonatkozóan, amelyek a következők: digitalizáció, energia, egészség, környezet és biztonság, emberi erőforrás. Ezek lefedik a kutatóhelyek főbb kutatási irányait, és összhangban vannak az EU Horizon Europe kutatási és innovációs keretprogramjának kiemelt területeivel.
Mindez együtt biztosítja, hogy az ELKH kutatási stratégiája nemzetközi mércével mérve is megfelelő tartalmú és minőségű lesz.
A 2021-től beépülő 22 milliárd forint többletforrással több mint duplájára növekszik a kutatóhálózat finanszírozására rendelkezésre álló összeg, amelynek jelentős része, 9 milliárd forint, bérfejlesztésre jut (a bérnövelés differenciált elosztása az intézményvezetők hatáskörébe tartozik), a fennmaradó forrásokat a működésre fordítjuk, többek között a kutatási feladatok támogatására, kiválósági pályázatokra, az épületek teljes körű üzemeltetési költségeire. Az új finanszírozási struktúra felváltja a korábbi fenntartó által az elmúlt mintegy 25 évben változatlanul alkalmazott statikus, bázisalapú forráselosztást, amely nem volt összefüggésben sem az intézmények létszámával, sem a teljesítményükkel, sem azzal, hogy mennyi pénzre volt szüksége egy-egy intézménynek egy évben ahhoz, hogy működni tudjon. Az új finanszírozási modellben átlátható, kiegyensúlyozott és kiszámítható lesz a kutatási hálózat finanszírozása. Az új modell támogatja a kiválóságot a kutatás terén, és ezáltal egyben növeli a kutatási hálózat versenyképességét nemzetközi szinten is.”