Hogyan minősíthető a magyar demokrácia? – vetette föl a Magyar Hang abban az interjúban, amelyet a gyakorló ügyvéd Ésik Sándorral, a közéleti kérdések tárgyalásában friss hangot jelentő Diétás Magyar Múzsa (DMM) főszerkesztőjével készített. Régóta folyik teoretikus vita ugyanis arról, hogy a jelenlegi magyar berendezkedés hogyan jellegzetes.
Választék bőven van, nevezik autokráciának, mások hibrid rezsimnek, a fideszesek leginkább az illiberális demokrácia kifejezéssel értenek egyet.
Ésik Sándor szerint a demokrácia valójában egy technikai kifejezés, a kormány megválasztásának egy metódusát írja le. A jogérvényesítés szempontjából közelítve a kérdéshez azt állítja, hogy
„Magyarország nem jogállam. Arról, hogy demokrácia lenne, még lehet vitatkozni, de határozott álláspontom, hogy már nem jogállam.”
A jogász állításának alátámasztásául felsorolta, hogy az előző 12 évben 11-szer módosították az alkotmányt. Ezek között nem volt egyetlen olyan sem, amikor 200-nál kevesebb törvényt hoztak volna. Viszont volt nem egy olyan év, amikor több, mint 1000 kormányrendeletet hoztak. „A jogállamnak az egyik alapköve a jognak a megismerhetősége. Az például, hogy ügyvédként el tudjam magyarázni az ügyfelemnek, mi a jog” – mondta Ésik, akinek tapasztalata, hogy nemcsak az ügyfelei vesznek el a jogszabályok kaotikus dzsungelében, de például az egymás után, különböző témájú polgári ügyekben tárgyaló, egyébként nagyon felkészült bíróktól is irreális elvárni a futószalagon készülő jogszabályok közötti tökéletes eligazodást.
Ésik azt is állítja, hogy a jogállamiság megbukik a legalsóbb szintekig leépített adminisztráció miatt is, amelynek következtében elégtelen a hivatali ügyintézés. „Ügyvéd irodatársam rengeteg családjogi ügyben dolgozik. Tehetetlenségében tépi a haját amiatt, mert a gyámhivatalok olyan ügyekben, amikor 8-15 nap áll rendelkezésükre, hogy döntsenek ügyekben, ezeket hivatali aktatologatással 90-100 napra tolják ki. De nem azért, mert nem akarnak dönteni, hanem mert annyira kevés az ügyintéző, hogy nincs elegendő kapacitásuk az ügyekhez.”
A rendőrség helyzetével folytatva elmondta, hogy hasonló a helyzet. A fővárosban papíron minden kerületi kapitányságon 4-5 gazdaságvédelmi nyomozó dolgozik, valójában 2-3, akikre azonban más ügyeket is rábíznak, mert intézkedő rendőr sincs.
„A jogbiztonság összes aspektusa romlásnak indult, amelynek következtében az állampolgároknak elmúlik a jogbiztonságérzetük. Ennek következtében nem számítanak sem arra, hogy ők magukat megvédik, sem arra, hogy másokat meg fognak védeni, ami fölemészti a társadalom szövetét. Az állampolgároknak az állam jogérvényesítésébe vetett bizalma elmúlt”
– szögezte le Ésik Sándor.
(Címlapkép: Ésik Sándor ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa főszerkesztője felszólal kata módosítása elleni tüntetésen Budapesten, a Kossuth téren 2022. július 13-án. MTI/Balogh Zoltán)