Augusztus 20-a az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a magyar államalapítás, az állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Egyben az új kenyér ünnepe is.
Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át.
A központi a programok a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kezdődnek, ahol katonai tiszteletadás mellett felvonják a nemzeti lobogót. Ezt követi a honvédtisztjelöltek avatása, amelyen beszédet mond Áder János köztársasági elnök és Benkő Tibor honvédelmi miniszter.
Szintén a Parlamentnél, a Dunán idén is lesz légi- és vízi parádé. Déltől ingyenesen lesz látogatható a Szent Korona az Országházban.
Délután Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója áldja meg az új kenyeret a Mátyás-tempolmnál, a Mesterségek Ünnepén. Az eseményen fellép a Söndörgő és a Vujicsics együttes vendége Szörényi Levente lesz.
Áder János köztársasági elnök a Sándor-palotában adja át a Magyar Szent István Rend kitüntetést.
Délután idén is lesz hagyományos ünnepi szentmise és körmenet. A Mária Rádió szerkesztősége elől több ezer ember zarándokol át gyalog a Szent István-bazilika elé.
Augusztus 20-án a fővárosi programokat szokás szerint az esti ünnepi tűzijáték zárja majd. Mozgáskorlátozott emberek az Olimpiai parknál lévő rakparti részen tekinthetik meg a tűzijátékot. A szervezők azt javasolják, hogy az érdeklődők a Lánchíd és a Margit híd közötti partszakaszról, valamint a Margit hídról nézzék a tűzijátékot.
A fővároson kívül országszerte sok településen tartanak ünnepi megemlékezéseket, szentmisét, kenyérünnepet Szent István napja alkalmából. Debrecenben idén is a hagyományos virágkarnevállal ünnepelnek.