Fél Európa a bevándorlás kérdéséről beszél, vitázik, vérmérséklettől és politikai oldaltól függően foglal állást, tekintetes kormányunk pedig jó szokásához híven ezt is olcsó propagandatémává zülleszti. Hogy ez ne legyen elég, az Unió különböző kvótaszámokat próbál erőből lenyomni a tagállamok torkán, miközben egyre elviselhetetlenebbé válik a modern kori népvándorlás eme fajtája.
Viszonylag kevesebb szó esik azonban a bevándorlás technikai oldaláról, vagyis arról, hogy mihez is kezd egy ország (értelemszerűen jelen esetben hazánk) a bevándorlókkal, ezért kérdéseinkkel a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz fordultunk: hogy többek között megtudjuk, hogyan bírálják el a menedékkérelmeket, hova utasítják ki a bevándorlót, mennyi ideig tart egy eljárás, vagy mennyibe kerül ez az országnak.
Viszonylag kevesebb szó esik azonban a bevándorlás technikai oldaláról, vagyis arról, hogy mihez is kezd egy ország (értelemszerűen jelen esetben hazánk) a bevándorlókkal, ezért kérdéseinkkel a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz fordultunk: hogy többek között megtudjuk, hogyan bírálják el a menedékkérelmeket, hova utasítják ki a bevándorlót, mennyi ideig tart egy eljárás, vagy mennyibe kerül ez az országnak.
A menedékkérelem elutasítása esetén a kiutasításnak pontos, meghatározott menete van. Amennyiben a menekültügyi hatóság nem biztosít nemzetközi védelmet és erről jogerős döntést hozott, az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben idegenrendészeti eljárás indul - írja kérdéseinkre írt válaszában a hivatal. Ezen eljárás keretében sor kerül nevezett meghallgatására, és azt követően - amennyiben a visszaküldés tilalma nem áll fenn - a külföldi kiutasítására.
Fotó: Béli Balázs
A kiutasítás célországa elsősorban olyan harmadik ország, amely a külföldi visszafogadására köteles (például, mert onnan érkezett, vagy ott jogszerű tartózkodási engedéllyel rendelkezik), és másodsorban a külföldi származási országa.
Ha a külföldiről - figyelemmel korábbi előzményeire, együttműködési készségére - alaposan feltételezhető, hogy a kiutasító döntésnek önként nem tesz eleget vagy a kiutasítás végrehajtását meghiúsítja, idegenrendészeti őrizet elrendelésére kerül sor. Az őrizet időtartama alatt a Hivatal intézkedik a hazatérési okmány beszerzésére - amennyiben érvényes úti okmánnyal nem rendelkezik - valamint a kiutaztatás érdekében menetjegy és a szükséges tranzitengedélyek, vízumok beszerzésére.
Ezen folyamat időtartama változó lehet, tekintettel arra, hogy a külföldi vagy származási országa a személyazonosítás illetve a hazatérési okmány kiállítása érdekében mennyire működik együtt. Ezen időtartam egy-két héttől akár évekig is elhúzódhat.
A kitoloncolás végrehajtására a célországtól függően sor kerülhet légi úton polgári légi járattal, vagy kifejezetten kitoloncolás céljára szervezett charter járattal, esetleg szárazföldi úton gépjárművel. Vonattal, hajóval történő kitoloncolásra is lehetőséget biztosít a jogszabály, de ez a magyar kitoloncolási gyakorlatban nem jellemző.
Sajnos arról a hivatalnak sincs statisztikája, hogy az egyszer már kitoloncolt külföldi állampolgár hány százaléka próbálkozik újra hazánkon keresztül Nyugat-Európába jutni.
Az viszont tény, hogy 2010 és 2014 decembere között a magyar állam mintegy 600 kérelmezőnek adott menedékjogot, s valamivel több mint 1100 oltalmazott szerepelt a listákon. Ugyanakkor - s ez már jól ismert tény - a illegális migránsok legnagyobb része még az eljárás lefolytatása előtt egyszerűen továbbáll, lévén egyrészt nem vagyunk célország, másrészt tudják, hogy a magyar állam tömegével nem fogadja be a kérelmeket.
Az oltalmazott hivatalosan nem menekült, de származási országában életveszély fenyegetné, így nem küldhető vissza hazájába.
Rákérdeztünk, hogy mekkora költséget jelent a magyar államnak a kitoloncolás: a kiutasítás végrehajtásának költségeit a kiutasított vagy - a kiutasított rendelkezésére álló anyagi fedezet hiányában – ha a beutazásra meghívás alapján került sor a meghívó fél viseli. A kiutasítottak jellemzően nem rendelkeznek elegendő anyagi fedezettel, így a kiutaztatás költségeit Magyarország – azaz a kiutasítás végrehajtását elrendelő hatóság előlegezi meg. 2014-ben történt kitoloncolásra a Hivatal közel 26 millió Ft-ot fordított - írja válaszában a BÁH sajtóosztálya.
Az elismert menekülteknek és oltalmazottaknak lehetőségük van a Hivatallal integrációs szerződést kötni. A támogatás célja elősegíteni a nemzetközi védelemben részesített személyek beilleszkedését a magyar társadalomba. 2014-ben 201,3 millió Ft-ot fizetett ki a Hivatal az integrációs szerződések alapján. Ez az összeg természetesen részét képezi a menekültekre fordított 2,6 milliárd forintos 2014 évi költségvetésünknek - olvasható a portálunkhoz eljuttatott tájékoztatóban.