2023-ban a magyarok fogyasztása volt a legkevesebb az Európai Unióban. Egy évvel korábban a bolgárok még mögöttünk álltak, de 17 százalék feletti hazai infláció miatt tavaly már ők is elénk kerültek – írta meg a Népszava, amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőit idézte. Szerintük „elkeserítőek” a magyar adatok, melyeket „az Orbán-kormány hibás gazdaságpolitikájával” magyaráztak.
Az MNB számításai rámutattak:
Ugyanolyan drága Magyarországon az élet, mint bármely más EU-s országban, csakhogy itt az uniós átlagkereset feléből vagy harmadából kell gazdálkodni.
A jegybank elemzői szerint a magyar háztartások azért költik a legkevesebbet, mert a legalacsonyabb a jövedelmük.
Noha az elmúlt években forintban nőttek a háztartások jövedelmei,
euróban az EU-átlag kevesebb mint felét érik el a hazai bruttó átlagkeresetek, de vásárlóerő-paritáson is csak 64 százalékát.
Az MNB szakértői a modellváltásban látják a kitörési lehetőséget: szerintük a kormánynak olyan ágazatokba kellene tőkét vonzania, amelyek növelik az itthon maradó bruttó nemzeti jövedelmet (GNI: egy ország és állampolgárainak vagyonát, jólétét mérő mutató - a szerk.). Tovább rontotta a háztartások helyzetét, hogy részesedésük a nemzeti jövedelemben 10 százalékkal csökkent: a jövedelemnövekedés nagyobb része a vállalati profitokban és az államnál csapódott le - írtja a Népszava.
A magyarok elszegényedésének és a "jólét elérését akadályozó" másik tényező az infláció.
A GKI Gazdaságkutató tanulmánya szerint
az uniós csatlakozás óta eltelt húsz évben Magyarországon nőttek a leggyorsabban a fogyasztói árak azon 10 tagállam közül, amelyekkel egyszerre lett a közösség tagja.
Húsz év alatt az árak 140 százalékkal emelkedtek az EU-ban, miközben idehaza 240 százalékos volt a növekedés.
(Címlapkép: Alfahír grafika)