A tárcavezető a tárgyalást követően arról tájékoztatta telefonon az MTI-t, hogy a kedden elfogadott jogszabály nyomán a fogvatartási körülményeikkel elégedetlen elítéltek már hazai szinten is kaphatnak jogorvoslatot, nem kell a strasbourgi székhelyű bírósághoz fordulniuk.
A rossz fogvatartási körülmények miatt az elmúlt években több száz millió forintos kártérítést kellett fizetnie a magyar államnak a rabok számára. A jogvédők által felkarolt ügyeket futószalagon ítélte meg kártérítésre az EJEB, így a magyar államnak átlagosan minden rabnak több millió forintot kellett fizetnie.
Győztek a rabok, enyhítések a büntetés-végrehajtásban
A parlament honlapján olvasható jogszabály-módosítás - amelyet az Emberi Jogok Európai Bíróságának több elmarasztaló ítélete indokol - a férőhely-bővítési programot egészíti ki.A tárcavezető a reintegrációs őrizet alkalmazási körének kiterjesztését indítványozza, azaz az elítéltek korábbinál szélesebb körét vonnák be a kedvezménybe, emellett hosszabb lehet az ott tölthető idő.
Trócsányi elmondta, hogy a törvény nyomán mintegy hatszáz ügyet szüntetnek meg az emberi jogi bíróságon. "Ennek nagyon fontos költségvetési kihatása van" - tette hozzá, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy az EJEB nem fog figyelni: egyszerű adminisztratív okról van szó, hiszen ha a magyar állam magától fizet, felesleges az EU-hoz fordulni.
A miniszter az eljárások elhúzódásával kapcsolatban afelől biztosította Thorbjorn Jaglandot, hogy az új büntetőeljárási kódex és a polgári perrendtartásról szóló törvény megszületésével ezt a kérdés is sikerülni fog megoldani. A börtönhelyzeten a kormány úgy próbál javítani, hogy több új létesítményt húznak fel, a régieket pedig megpróbálják korszerűsíteni.