A Rácz család három nemzedéke 2011-ben "menekült" Torontóba Gyöngyöspatáról, ahol a cikk szerint, figyelem, döbbenetes sorok következnek:
"fasiszták ezrei olyan súlyosan megfenyegették a kisebbségi csoportot, hogy a Vöröskereszt közbelépett és evakuálta a települést".
A lap szerint a 60 éves családfő, Rácz Aladár és felesége, a 61 éves Rácz Aladárné, valamint hat gyerekük aktívan harcolt a faluban a rasszizmus ellen és több külföldi, egyebek között brit és francia riportfilmben is szerepelt. A család menekültkérelmének ügyét a kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Igazgatóság hat külön meghallgatás során tárgyalta és azt 2013-ban jóváhagyta. Chris Alexander bevándorlásügyi miniszter azonban azonnal megtámadta a döntést.
A kérelmének alátámasztására az Iványi Péter ügyvéd által képviselt család meghívta tanúskodni Horváth Aladár emberjogi szakértőt és volt országgyűlési képviselőt, valamint videóra vett bizonyítékokat és nyilván elfogult emberi jogi jelentéseket mutattak be. A kanadai szövetségi kormány állítólag nem vitatta a család szavahihetőségét, vagy az állításaiban foglalt tényeket, de azt igen, hogy a törvényszék nem vizsgálta, hogy a magyar kormány képes-e megvédeni a családot, mint ahogy azt sem, hogy az állítólagos diszkrimináció elérte-e az üldöztetés szintjét.
Megunták, maradhatnak
Michael Shore szövetségi bíró az ítélet indoklásában arról írt, hogy a bevándorlásügyi igazgatóság "tudatában" volt annak: az igénylőknek kell cáfolni azt a feltételezést, hogy Magyarországon, egy demokratikus államban és az Európai Unió tagországában az állam védelmét élvezték. A bíróság szerint a magyar tisztségviselők befogadták ugyan a család panaszait, ám azokat érdemben nem vizsgálták ki, a fenyegetők felelősségre vonásáról vagy elítéléséről már nem is beszélve.
"Az államnak pusztán a készsége, hogy foglalkozzon a magyarországi roma kisebbség helyzetével nem egyenlő a megfelelő állami védelemmel. Más szóval, az elmélet nem mindig megy át a gyakorlatba" - írta Shore bíró.
Rájöttek, hogy csak a nagyobb segély kell
2012 óta csaknem 1900 magyar állampolgár kért menedéket Kanadában, mielőtt az észak-amerikai ország alkalmazni kezdte a "biztonságos országok listáját". Az felgyorsította az ezekből - így Magyarországról - érkezettek folyamodványainak elbírálását. 2013-ban már csak 81 magyar menedékkérő volt. Kanda ezen túl óriásplakáttal hirdette Miskolcon, hogy ne költözzenek hozzájuk a cigányok, mert haza fogják őket küldeni.
Most kivételt tettek, és mégis maradhatnak a „menekült” cigányok Kanadában. A kérdés, hogy jó hírről, vagy rossz hírről van-e szó.
[[nid:165255]]