A Kúrián olyan ítélet született, mely alapján kijelenthető, továbbra sem álltak a devizakárosultak pártjára, nem történt meg a mindenki által joggal elvárt igazságtétel – jelentette ki kedd délelőtti, a legfőbb bírói fórum épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel. A Jobbik országgyűlési képviselője úgy vélte, a kormányzat célja az, hogy az érintett károsultak „feladják, elfáradjanak, megtörjenek”. A politikus azt üzente a devizahiteleseknek, hogy ne adják fel, mert csak akkor lesz vége, amikor közülük az utolsó is feladja a küzdelmet.
Az ítélethirdetésen szintén részt vett Marczingós László, aki a közösségi médiában úgy értékelt, a Kúria szerint az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélete „nem arról szól, ami szöveget tartalmaz, hanem azt megváltoztatta, az ítélet hatályát korlátozta”. Az ügyvéd arról tájékoztatott, a legfőbb bírói fórum szerint az EUB ítélete nem vonatkozik a devizahiteles törvények feltételére,
„így mennek tovább a devizahiteles jogfosztások”.
Az ügyvéd úgy véli, „a Kúria egy bűnszervezetként működik”, tevékenysége „egy banki kartell része”.
„Az EUB ítéletének hatálya alól elvonás bírói önkény, bűn”
– húzta alá Marczingós László.
A jobbikos politikus azt mondta, lenne esély a „kedvező európai döntést átengedni a magyar dimenzióba”. Közölte, csütörtökön az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága elé viszik a Lex Marczingóst, valamint a devizahiteles vizsgálóbizottság javaslatát is.
Ismert, az ellenzéki párt indítványait az eredetileg illetékes Igazságügyi Bizottság úgy söpörte le, hogy a fideszes képviselők határozott nemmel szavaztak, miközben egyetlen szóval nem járultak hozzá a vitához.
Z. Kárpát arról is beszélt, elvárható lett volna a hazai bankrendszertől, hogy az Európai Unió Bíróságának döntését követően megkeresi az adósokat abból a célból, tisztességesen szeretnének velük elszámolni. Ehelyett az Alkotmánybírósághoz fordultak a pénzintézetek a kamatstop eltörlése céljából, vagyis céljuk „egyértelműen a saját terheiket csökkenteni” – fűzte hozzá az ellenzéki honatya.
Az ellenzéki képviselő tájékoztatott arról is, a kormánypártok megkeresték az országgyűlési frakciókat, így a Jobbikot is annak érdekében, hogy úja alkotmánybírákat jelöljenek. A honatya arra hivatkozva, hogy a pénzintézeti szektor nem a devizakárosultakat, hanem az Alkotmánybíróságot keresték meg terheik csökkentése érdekében, közölte, a Jobbik is élni szeretne a javaslattétellel:
Marczingós Lászlót szeretnék alkotmánybírói székben látni.
Az Alkotmánybíróság tizenöt helyéből jelenleg tizennégy hely van betöltve (ideértve Hende Csaba és Polt Péter személyét is), azonban 2026 őszén lejár Czine Ágnes tizenkét éves mandátuma, vagyis két alkotmánybíróról dönthet az Országgyűlés.
Z. Kárpát aláhúzta, a devizahitelesek szabadságharcosaként is ismert ügyvéd megfelel az alkotmánybírói jelölés feltételeinek. Azt mondta, felkérik az ügyvédet, vállalja el a jelölést az Alkotmánybíróság tagjának, ők pedig megpróbálják keresztülvinni ezt a parlamenten. Úgy vélte, ha ilyen tagcserére sor kerül, akkor igazságtételre is sor kerülhet, és „üljön olyan ember az Alkotmánybíróságban, akiről garantáltan tudjuk, hogy idevágó döntés esetén a több százezer kifosztott magyar érdekeit a szívén fogja viselni”.