Nem öten, hanem összesen 72-en jelentkeztek idén kémiatanár-képzésre a hazai egyetemeken – ezt állítja Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. Az oktatásért felelős kormánypárti politikus az Origónak adott interjújában arról beszélt, hogy osztatlan képzésben 23 fő, osztott két féléves képzésben 24 fő, osztott négy féléves képzésben 20 fő jelentkezett, és csak a szaktanárira nyújtottak be öten jelentkezést.
A pedagógusoknak ígért 800 ezer forintos átlagbért illetően az államtitkár arról is beszélt, nem az Orbán-kormány kezdeményezte, hanem az Európai Bizottság kérése volt, hogy a Magyarországnak járó uniós források egy jelentős részét a tanárok béremelésére fordítsák. Ezért a pedagógusbér-emelés a magyar költségvetési és európai uniós források kombinált felhasználásával valósulhat meg – fűzte hozzá, megjegyezve, ennek mértéke és ütemezése szerinte azon múlik, hogy az EU is biztosítja-e a rá eső forrásokat a jelenleg is kifizetés alatt álló hazai költségvetési források mellett.
Maruzsa úgy véli, a bosszú- vagy státusztörvényként elhíresült pedagóguséletpálya-modell révén más közszolgálati dolgozókhoz hasonlóan önálló, szakmai hivatásrendet kaptak a pedagógusok. Szerinte a modell valójában
„béremelésről, heti 24 óra tanításról, 10 hét szabadságról és szakmai megbecsülésről szól”.
Ezenfelül Maruzsa Zoltán úgy gondolja, hogy
arról szó sincs, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna az oktatási rendszerből.
„A tény az, hogy 2010 óta a tanulólétszám 13 százalékkal, a pedagóguslétszám pedig 3 százalékkal csökkent” – közölte a belügyi államtitkár, egyben elismerve: „a magyar köznevelésben a tanár-diák arány jobb az uniós átlagnál, ami persze nem jelenti azt, hogy nincsenek kihívások. Teszünk azonban annak érdekében, hogy ezeken úrrá legyünk” – ígérte a kormány nevében a politikus, akinek érveléséből a szokásos baloldalozás és a dollármédiázás sem maradt ki.
(Címlapkép: Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára sajtótájékoztatón 2023. augusztus 1-jén. MTI/Máthé Zoltán)