A volt belügyminisztert az elsőfokú eljárásban azzal vádolta az ügyészség, hogy az állampárt egyik vezetőjeként a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. A fegyveres alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el. 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők fegyvereitől negyvenhatan, köztük nők, gyerekek; egyikük csupán 10 éves volt.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék tavaly májusban hirdette ki elsőfokú ítéletét, ebben öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszkut. A bíróság szerint a salgótarjáni sortűz kapcsán megállapítható Biszku Béla terhére a felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntettet, a Nyugati téri sortűz kapcsán azonban a bíróság szerint nem bizonyítható a szoros összefüggés Biszku Béla tevékenysége és a téren történt gyilkosságok között.
A vád Biszku Béla terhére rótta azt is, hogy karhatalmisták 1957 márciusában három akadémiai kutatót súlyosan bántalmaztak Martonvásáron, de a bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy Biszku bírta volna rá a karhatalmistákat a bántalmazásra, ám a háborús bűntettekkel kapcsolatos utólagos bűnpártolás az elsőfokú döntés szerint Biszku terhére róható.
Az elsőfokú bíróság szerint Biszku megvalósította a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása elnevezésű bűncselekményt, amikor 2010-ben a Duna TV-nek arról beszélt, hogy 1956-ot ellenforradalomnak tartja, azt követően pedig szerinte nem koncepciós perek zajlottak, hanem a független bíróság ítélkezett. A Biszku lakásán házkutatás alkalmával talált 11 vadásztöltény miatt lőszerrel való visszaélésben is bűnösnek találták a volt belügyminisztert. Az ügyész az elsőfokú ítélet ellen súlyosabb minősítésért, és súlyosabb, életfogytig tartó fegyházbüntetésért fellebbezett, Biszku és védője viszont felmentésért, illetve enyhítésért. A másodfokú tárgyalás ma kezdődik a Fővárosi Ítélőtáblán.
Novák Előd és Szilágyi György, jobbikos képviselők évek óta küzdenek azért, hogy a kommunista rendszer bűnöseinek felelniük kelljen tetteikért és megvonják tőlük a luxusnyugdíjaikat. Szilágyi többször feljelentést tett Biszku ellen. A Jobbik álláspontja szerint 24 évet késett Biszku Béla volt belügyminiszter pere. A párt már 2010 júniusában benyújtotta azt a törvénymódosító javaslatot, amelyet a hatályos lengyel példát lemásolva ültetnének a magyar jogrendszerbe, ennek alapján a Jobbik megvonná a kommunista luxusnyugdíjakat. Az indítványt a Fidesz az MSZP-vel karöltve számtalanszor leszavazta.