Véleménycikk jelent meg Matolcsy Györgytől a Magyar Nemzet oldalán, amelyben értékelte a 2020-as év magyar válságkezelését. A jegybankelnök bemutatta, miként sikerült a kormánynak a "2020 elején beütött, történelmileg kivételes krízishelyzet" kezelése, illetve felsorolta a gazdasági válságkezelés eredményeit és kudarcait.
Szerinte
Matolcsy cikkének elején adatokat hozott, mint írja,
2020-ban az egy főre jutó magyar GDP az EU-átlag 74,4 százaléka volt, azaz 1,3 százalékponttal javult 2019-hez képest. De még ezzel az eredménnyel is visszacsúsztunk a fejlettségi sor 20. helyéről a 21. helyre, mert a régió többi országa nagyobbat lépett előre, mint Magyarország. Lengyelország fejlettsége 3,6 százalékponttal, az EU átlagának 76,4 százalékára nőtt, amivel visszaelőzött minket. Csehország 1,3 százalékpontos növekedéssel az EU-átlag 94,5 százalékára emelkedett, ezzel megelőzte Olaszországot. Románia több mint 2 százalékpontos növekedéssel megelőzte az 1,4 százalékpontot előrelépő Szlovákiát.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke arról is írt, hogy "összességében a magyar válságkezelés az uniós országok között a GDP-növekedés terén a 15. helyezést érte el, a családok fogyasztását tekintve az 5. helyet, a beruházások terén pedig a 20. helyet. Ezzel szemben az úgynevezett kormányzati fogyasztás terén csak a 25. helyezést (!) mondhattuk a magunkénak".
Matolcsy György írásának egy pontján felteszi a kérdést: Milyen eredmények és kudarcok állnak a válságkezelés adatai mögött? Ezután pedig felsorolja a pozitív és negatív döntéseket, intézkedéseket.
Szerinte a pozitív oldalra, az eredmények közé ezek tartoznak:
- Időben meghozott, határozott pénzügyi döntések
- A korábbi sikeres pénzügyi reformok
- Üzleti és társadalmi bizalom
- A foglalkoztatási szint fenntartása
- A külföldi tőkevonzás sikere
A kudarcokról szólva Matolcsy az alábbiakat sorolta fel:
- Az állami beruházások lassú beindítása
- A lakásépítés bizonytalanságai
- Az egészségügy elmaradt reformjának hatása
- A digitális átállás hiánya
- A versenyképességi reformok elmaradása
- A teljes elemzés itt olvasható.
Az egyes pontok részletes indoklását és a teljes cikket ide kattintva olvashatja el.
Mint megírtuk, mintegy tíz év után, június 22-én 30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank.
Alapkamat-emelés: rémisztő, hogy a jegybank elnöke úgy viselkedik, mint egy londoni pénzügyi elemző
A Jobbik a kedden bejelentett jegybanki alapkamat-emeléstől évek óta tartott, ahogy Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke lapunknak fogalmazott: a gazdasági anomáliák amik idevezettek, végig fennálltak, a kormány mégsem tett ellenük semmit.
Az is kiderült, hogy Matolcsyék pedig még magas inflációt, valamint 4 százalék feletti áremelkedést várnak az egész évre. "Ha nem tudnánk megfékezni az inflációt, akkor mindenki rosszul járna, a megtakarítók, a beruházók, a nyugdíjasok" - fogalmazott a jegybankelnök.
Berobbant az infláció, az alapkamat megemelése után Matolcsy 4 százalék feletti áremelkedést vár
Az MNB Monetáris Tanácsa közel tíz év után először emelte meg a jegybanki alapkamatot, ami ezzel 0,6-ról 0,9 százalékra emelkedett. Az ezzel kapcsolatos délutáni online tájékoztatón a jegybank vezetése egyértelműen kamatemelési ciklus mellett tette le a garast, mely akár havonta is szigorításokat hozhat - írja a Portfolio.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként nemrégiben egy kormányinfón ismerte el, hogy véleménykülönbség van a kormány és a jegybank között, ugyanakkor szerinte ez a világ más országaiban is fennáll a kormányok és jegybankok között.
Gulyás: véleménykülönbség van a kormány és a jegybank között, 3-4 százalék között lehet az infláció
(Cikkünk frissül...) Gulyás Gergely a mai kormányinfón újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, nem tudják támogatni a fővárosi dugódíjat, mert ugyan a városvezetésnek a dugókat már sikerült elérni, de azt nem tartják jónak, ha ezért még pénzt is szednének. Az augusztus 20-i állami ünnepséggel kapcsolatosan közölte, terveznek tűzijátékot, mivel a mai tudásunk szerint olyan variánsa a vírusnak nincsen, ami ellen az oltás ne biztosítana védelmet.