A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 2021-es üzleti jelentését ismertette az Országgyűlés szerdai ülésén. Matolcsy György beszéde elején jelezte, eltekint attól, hogy megismételje, amit decemberben a gazdasági bizottság előtt mondott, amikor arról beszélt, hogy rosszul kezelte, kezeli a kormány válságot, és ki kell vezetni minden ársapkát. Az MNB vezetője szerint Magyarország a világ 5 legsérülékenyebb gazdaságának egyike.
Az ott elmondott megjegyzések, elemzések továbbra is érvényesek, de engedjék meg, hogy egy kicsit máshogy közelítsük meg a 2021-es évünket
- mondta mostani felszólalásában Matolcsy György aki felidézte az elmúlt 32 év volt válságos időszakait azzal kiegészítve, hogy ezek később „árnyékot vetettek” a későbbi gazdaságpolitikára.
Ugyanakkor azzal kezdte, hogy a 2010-2019 közötti korszak a Trianon utáni 100 év gazdaságtörténetének a „legjobb” évtizede volt. Ennek oka a jegybank elnök szerint a reform és növekedés aránya volt. Alapja pedig a 2010 és 2013 között megvalósult gazdasági reformprogram, mint például az egymillió munkahely megteremtése. Azonban a 2020-as évek olyan kihívások elé állított mindenkit, mint a Covid-járvány okozta gazdasági válság, amit Matolcsy szerint a kormány az MNB-vel együttműködve jól kezelt. Ennek és a jegybank hitelének eredményeként nem is alakult ki pénzügyi gazdasági válság.
Minden volt, de pénzügyi válság nem. A sikeres évtized és a sikeres Covid-válság kezelése után az MNB teljes mellszélességgel ráfordulhatott az új válság megelőzésére, az infláció kezelésére. A kormány viszont nem így gondolta, ami nagy kár
- tette hozzá Matolcsy György, aki szerint az igazi siker kulcsa az egyensúly fenntartása volt.
A jegybank elnöke szerint Magyarország a hibás kormányzati gazdaságpolitikai fordulat következtében 2022 második felére három csapdába lépett. Az első a pénzügyi csapda, ami eleve több csapdából áll és van benne egy „kamatcsapda”, ami jövőre megduplázódik. A második csapda a külföldi tőke beáramlásának csapdája.
Jó a fejlett technológiák behozatala, jó a földrajzilag, geopolitikailag kiegyensúlyozott külföldi működő tőke bevonása. De nem lehet erre építeni egy ország felzárkózását! Soha, sehol nem sikerült egy olyan felzárkózási modell, ami alacsony innováció és hozzáadott értéken alapuló külső tényezőkre épített.
Matolcsy közölte, ezeket összefoglalták a kormány részére is, mivel a hitelkamat magasabb lesz, mint a külföldi tőke megtérülés.
Harmadik csapdának Matolcsy György a „cserearány” csapdáját nevezte meg. Az MNB elnöke szerint, ha 2010-ben a kormány - „és természetesen, amikor a kormányt mondom, akkor a miniszterelnök urat értem ezalatt” -, szóval a magyar kormány, nem fogadta el a nemzetgazdasági minisztérium javaslatát, amikor egy 2 ezer megawattos megújuló energiaprogramot indítsunk el. Ha az akkor megindult volna, akkor nem sok problémánk lenne.
Matolcsy György ezután arról beszélt, hogy míg Románia fenntarthatatlan társadalmi csapdában van, Magyarország nem kevésbé fenntarthatatlan pénzügyi csapdában van. Nálunk a legmagasabb az energiaimporttól való függés. Ezeknek a tényezőknek az eredménye, hogy mostanra Románia bizonyos tekintetben meg is előzött minket.
Ez pontosan mutatja, hogy Magyarországnak felzárkózási és növekedési problémája lett. Az ársapkákat nem oldották meg, sőt az ársapkák még rontották a helyzetet, mert az inflációt mesterségesen feltornázták.
Az MNB elnöke további fájó pontnak nevezte az oktatási és az egészségügyi reform elmaradását, de ide sorolta a munkaügyi, a vízügyi és más fontos reformintézkedések elmaradását is, hozzátéve, hogy az MNB ezeket rendszeresen publikálta a kormány felé.
Matolcsy György kijelentette, 2021-ben utat tévesztettünk.
- jelentett ki Matolcsy György, aki felszólalása végén közölte, nem sértődött és nem veszett össze Orbán Viktorral.
Isten őrizz! Elvi ellentét van a jegybank és a kormány között. A Magyar Nemzeti Banknak kötelessége az inflációellenes küzdelem, és ehhez várja a jegybank a kormány segítségét.