Felkerült a parlament honlapjára Matolcsy György jegybankelnök igazságbeszéde, vagyis az a kirohanás, amit a Magyar Nemzeti Bank elnöke egyrészt az Orbán-kormánnyal, másrészt magával Orbán Viktorral szemben intézett még december elején.
Tekintse meg az N1TV videóját Matolcsy György előadásáról
A Gazdasági bizottság jegyzőkönyve nemcsak azt örökítette meg az utókor számára, ahogy Matolcsy György részleteiben gyalázta a kormány gazdasági politikáját, felidézve, hogy az okozta a jelenlegi gazdasági és energiaválságot, hanem arra is bizonyítékul szolgált, hogy a testület fideszes képviselői csendben figyelték a súlyos mondatokat, s aki megszólalt, az sem mert vitába szállni az MNB vezetőjével.
Innentől kezdve bárki visszakeresheti ezeket a legendás mondatokat a hivatalos honlapról:
- "2021-ben azonban elszállt a költségvetés hiánya, ez gazdaságtörténeti tükörben nézve gazdaságpolitikai műhiba volt."
- "Még egyszer: súlyos gazdaságpolitikai műhiba volt a múlt évi 6,8 százalékos költségvetési hiány."
- "Aki korábban, olyan 2021-ben azt mondta, hogy nem gyűrűznek be az energiaárak, az tévedett, ahogy a hetvenes évtizedben a kommunista kormányok tévedtek, és aki azt mondja, hogy lokális kivétel lehetünk, az is téved."
- "Nos, sok tételt tudnék még felsorolni, hogy miért várhatjuk sajnálatosan 2023-ban azt, hogy az infláció 15-18 százalék között alakul. Van azonban még egy, amit meg kell említenem: a Magyar Nemzeti Bank többször figyelmeztetett arra, hogy helytelen a kormány elmúlt féléves válságkezelési stratégiája. Helytelen, mert halat próbál adni háló helyett, tehát árstopokkal, kamatstoppal, kamatplafonnal működik. Ez teljes mértékben ellentétes a közgazdaságtan törvényeivel, ugyanis, ha egy terméknél kamatstopot alkalmazok, és lehetőség van a többi terméknél áthárítani a költségekre és az árakra a kieső profitot, akkor ezt megteszik. Ezt meg is teszik, a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint nagyjából 2,5-3 százalékot várt a kormány az árstopoktól, ezzel szemben 3-4 százalékos veszteséget okoz, azaz inflációs többletet okoz az ársapkák alkalmazása. Azonnal ki kell vezetni minden ársapkát a Magyar Nemzeti Bank véleménye és álláspontja szerint. Ezt többször elmondtuk a kormánynak, jelen pillanatban, ha kényszerből is, de úgy tűnik, hogy egy fontos területen megszűnhetnek az ársapkák. Az mégiscsak abszurdum, hogy Magyarország az egyetlen ország, az egyetlen fosszilis energiatermékeket importáló ország, amely még ősszel is többet fogyasztott az új, felrobbant árszintek mellett, mint korábban, mondjuk, benzinből és gázolajból. Ez az ársapkáknak köszönhető. Helytelen volt az ársapkák alkalmazása, helytelen a kamatplafon és a kamatstop alkalmazása. Mindennek van jobb közgazdasági megoldása, és miután Magyarországnak ma elsőszámú ellensége az infláció, és a Magyar Nemzeti Bank nem tehet mást mandátuma szerint, az Országgyűlés által nekünk adott mandátum szerint, és nem is kíván mást tenni, minthogy minden eszközzel harcol az infláció ellen, ezért meg kell mondanunk őszintén, amikor egy kormányzati döntés nem csökkenti, hanem pont fordítva, öngólként, most ez aktuális, öngólként növeli az inflációt."
- "Hol tartunk? A világ öt pénzügyileg legsérülékenyebb országa között tartanak minket számon."
- "Azt gondolom, hogy felül kell vizsgálni az államadósság-finanszírozást, forintból kell finanszírozni az államadósság törlesztési és kamatterhét, és a kormány által tervezett igen jelentős jövő évi külföldi hitelfelvételt energiahatékonysági programok finanszírozására kell költeni. 25 milliárd vagy 50 milliárd forintos energiahatékonysági programok olyanok, mint ha nem lennének. Több ezer milliárd forintos! Vannak számok, ezek a számok, minél közelebb nézzük, annál nagyobbak. A teljes energiaátállás 20 000 milliárd forintba kerülne, igen, de már egy 1000-2000 milliárd forintos energiahatékonysági program, amit lehetne finanszírozni külföldi adósságból, mert megtérül a folyó fizetési mérlegben is meg a költségvetésben is."
A Fidesz részéről csak Szathmáry Kristóf szólalt meg, de vitatkozni neki sem volt kedve.
"Először is én is szeretném megköszönni a figyelemfelhívó és figyelmeztető szavait. Azt gondolom, hogy már jó néhány nemzeti banki elnöki beszámolót hallottunk, és mind a parlament gazdasággal foglalkozó képviselői, mind a kormány egyébként odafigyel ezekre a figyelemfelhívó és a jövőt is meghatározó véleményekre.
Két részre szeretnék rákérdezni elnök úr beszámolójából. Az egyik az élelmiszeriport, nem mondom végig az élelmiszerinfláció problémáit, de itt említette elnök úr, hogy ennek egyik összetevője az élelmiszerimport túl magas aránya a magyar gazdaságban, említett monopóliumokat és egyebeket. A külföldi kereskedőláncok magyarországi térnyerésének problematikája esetleg milyen összefüggésben van elnök úr szerint ezzel a kialakult helyzettel? Én ebben látok némi problémát. Illetve azzal kapcsolatban szerettem volna elnök úrtól kérdezni, hogy említette ön a válságközeli helyzetet, amely, azt gondolom, ebből a szempontból nemcsak Magyarországot, de az egész Európai Uniót vagy annak jelentős részét fenyegeti. Még talán korábbi közös működése során azt tanultuk meg, hogy a magyar gazdaság mindenkori helyzetét az Európai Unióhoz úgy kell tudnunk meghatározni, hogy az a kérdés, hogy az Európa centrumához tartozó országokhoz képest 2-3 százalékos gazdasági növekedési előnyt tudjuk-e tartani. Egy válságban ez fordítva értelmezhető, de mindenképpen a csökkenésben ezt a különbséget tudjuk-e tartani. Elnök úr, hogy látja, a jelenlegi folyamatok mellett, illetve azon folyamatok mellett, amelyeket elnök úr esetleg javasol a kormányzat számára akár a 2022-es vagy ’23-as évben, ez a 2-3 százalékos relatív előny megmaradhat-e a magyar gazdaságban?"
Orbán Viktor egyedül csak Bánki Erikben bízhatott.
- kezdte a bizottság fideszes elnöke.
Majd hozzátette: "régóta dolgozunk együtt elnök úrral, korábban, ugye, még gazdasági miniszterként is, a kormány tagjaként, illetve most jegybankelnökként is nem ez az első alkalom, amikor kritikát fogalmaz meg a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban, vagy javaslatokat tesz a jegybank. Emlékezzünk vissza az elmúlt két súlyos válságra, a 2008-2009-es pénzügyi-gazdasági válság következtében akkor valójában egyébként a fizetésképtelenség szélére sodródott magyar költségvetés megmentésére, ami ugye, már akkor is csak a Nemzetközi Valutaalap segélyéből tudta kihúzni egyáltalán a választásokig úgy, hogy nem vált fizetőképtelenné, és utána egy viszonylag gyors, az egész világ által unortodoxnak
nevezett gazdaságpolitikával stabilizálni a magyar költségvetés helyzetét, és 2013-tól egy tartós növekedési pályára állítani a magyar gazdaságot. Aztán jött a Covid okozta válság, és itt újabb javaslatokkal állt elő a jegybank, amelynek köszönhetően megint csak sikerült egy gyors és eredményes válságkezelést folytatni a magyar kormánynak, de akkor sem minden esetben egyeztek a jegybank irányításának a javaslatai a kormányzati javaslatokkal, de azt gondolom, hogy akkor is egy jó együttműködésnek köszönhetően egy sikeres kormányzati gazdaságpolitika jött. Tehát azok a javaslatok, amelyeket most elnök úr megfogalmazott, illetve, amelyek már nem először kerülnek elő, tehát azért ne nézzen olyan meglepődve mindenki, hiszen az elnök úr is, alelnök úr is több alkalommal jelezte, hogy a jegybanknak milyen meglátásai vannak. Ahogy elnök úr jelezte az expozéjában is, az elsők között, az európai uniós jegybankok közül elsőként a magyar jegybank jelezte azt, hogy itt komoly inflációs hatások lesznek majd a 2019-
2020-as évek, a Covid-válság, illetve annak válságkezelési következményeiből kifolyólag. Tehát megint csak előzetes jelzéseket kaptunk, elnök úr szintén letett a kormány asztalára a jegybank szakmai javaslatai következtében 144 pontot, amely a magyar gazdaság versenyképességének javítását célozta. Tehát számos olyan alkalom volt, amiből a kormány és a jegybank együttműködésének köszönhetően a magyar államháztartás is profitált. Úgyhogy nagyon remélem, hogy ez a mostani, előttünk álló nehéz időszak is sikeressé válhat, és remélem, hogy a jegybankban felhalmozódott szakmai tudás tovább segítheti majd a magyar kormány sikeres válságkezelését is.
Azt gondolom, hogy pont ezért helyénvaló az, hogy a magyar jegybank független, önállóan működik, és nem a magyar kormánynak, hanem a magyar parlamentnek tartozik beszámolóval, ezért is köszönöm azt, hogy elnök úr minden évben rendelkezésünkre áll, és személyesen teszi meg a beszámolót a bizottság, illetve a parlament előtt."
Aztán szünetet rendelt el Bánki Erik.