A Magyar Nemzeti Levéltár közleménye szerint az épület új kiállítótermében helyet kapó Nyomot hagytak - Évszázadok, személyiségek, aláírások című tárlat az aláírás hitelesítő szerepének alakulását tárja fel a kezdetektől napjainkig, valamint betekintést enged ritkán látható levéltári forrásokba.
A húsz aláírást és a hozzájuk tartozó levéltári dokumentumokat felvonultató, a 21. századi technikát használó interaktív kiállítás
olyan kiemelkedő eseményeket és személyiségeket helyez előtérbe, amelyek és akik jelentősen befolyásolták Magyarország történelmét, kultúráját és fejlődését a 14. század közepétől egészen a 20. század végéig.
A látogatók eredeti formában tekinthetik meg Mátyás király délvidéki hadjárata idején saját kezűleg aláírt okiratát, a közelmúlt történelméből pedig olyan nagyhatású világi és egyházi vezetők, mint Ferenc József, Tisza István, Kádár János és II. János Pál pápa, művészek és tudósok - Ady Endre, Albert Einstein és Bartók Béla - kézírását nézhetik meg testközelből.
A kiállításon többek között látható lesz Petőfi Sándor levele, amelyben Csatadal című versét felajánlja a katonák között lelkesítő céllal való terjesztésre, vagy Leiningen-Westerburg Károly, az Aradon kivégzett honvédtábornok megrendítő búcsúlevele is.
Molnár Tímea, a Magyar Nemzeti Levéltár kommunikációs referense az alfahir.hu-nak adott interjújában elmondta:
a március 15-én nyíló tárlaton megtekinthetőek lesznek az 1848-49-es eseményekhez kapcsolódó iratok is, de a kiállított anyag ezzel együtt a magyar történelem hét évszázadának egészét és eseményeit kívánja áttekinteni.
De hogy jön ide Einstein?
Kérdésünkre, hogyan kapcsolódik ehhez Einstein aláírása, elmondta: egy 1929-es, hűtőgépre vonatkozó szabadalmi beadvány őrzi Albert Einstein aláírását, amely dokumentumot az Iparügyi Minisztérium bocsátotta a Levéltár rendelkezésére. “A kiállítás emellett az aláírás kialakulásának történetét is áttekinti: egészen a középkortól kezdve, amikor a pecsét volt a hitelesítés első számú eszköze - sok főúr egyáltalán nem is tudott írni. A folyamatot, amelynek során elterjedt az aláírás, szintén bemutatjuk. Emellett a magyar történelem nagy személyiségeinek árulkodó kézírásaiból a hivatali és mindennapi életükbe is jobban beleláthatunk” - mondta.
Adódik tehát a kérdés, vajon grafológusok egy-egy személy kézírásáról alkotott szakmai véleményét is közzéteszik-e. Mint Molnár Tímeától megtudtuk, a jövőben sor kerülhet ilyen jellegű kerekasztal-beszélgetésekre is a Levéltár szervezésében. A tárlat megszervezésénél ráadásul nem is csak a magyarokra gondoltak. “A Magyarországra látogató külföldi érdeklődők a kiállítást kísérő kisfilmeket angol nyelven is megtekinthetik, így ők is jobban beleláthatnak a magyar történelembe” - mondta az interjúban.
A Nyomot hagytak - Évszázadok, személyiségek, aláírások című tárlat a Levéltár honlapján található információ alapján idén december másodikáig látogatható.