Még az MSZP is a nemzeti érdekérvényesítés hiányát kérte számon Szijjártó Péteren

A miniszter az elismerő szavak mellett számos kritikus észrevételt is kapott a bizottság jobbikos és szocialista tagjaitól.

A külgazdasági és külügyminiszter felvezetőjében kiemelte, hogy álláspontja szerint két országgal, Szerbiával és Szlovákiával olyan jó hazánk viszonya, mint soha korábban, míg Horvátországgal olyan rossz, mint soha korábban. Hozzátette, hogy a Romániához fűződő viszonyunkat is komoly tehertételek nehezítik. Az ellenzék részéről rendszeres az a kritika, mely szerint a kormány úgy ápol jó kapcsolatot Szerbiával és Szlovákiával, hogy a Magyarország számára kényes nemzetiségi ügyekben nincs előrelépés. A felvetés elébe menve Szijjártó Péter hangot adott azon véleményének, hogy először közös eredményeket kell elérni, és majd utána lehet a kényes kérdésekre rátérni. A miniszter elmondása szerint erről a felvidéki Magyar Közösség Pártjával (MKP) és a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) is egyeztetett.

Szijjártó a környező országokkal való viszonyt egyenként is értékelte. Szlovákia kapcsán kiemelte a gázvezetékek és a határátkelők építését, valamint a bevándorlással kapcsolatos magyar-szlovák együttműködést. Ukrajna esetében úgy látja, hogy a helyzet a háború miatt igen nehéz, de szerinte – a Jobbik rendszeres követeléseire célozva – a magyar közösség védelmében nem kell olyan nagy erővel fellépni, ha a helyi magyarság nem ezt kéri. A román-magyar viszonyról elmondta, hogy Victor Ponta miniszterelnök kijelentései miatt a helyzet rosszabb, mint bármikor korábban, de a két ország gazdasági együttműködése továbbra is kiváló. A külgazdasági és külügyminiszter szerint Szerbiában épp ellenkező a helyzet, Aleksandar Vučić kormányfő rendkívül sokat tett, hogy a két ország viszonya javuljon, és így javult is. Horvátország kapcsán a lesújtó állapotokról beszélt Szijjártó Péter, míg Szlovéniát érintve felvetette a lendvai konzuli iroda főkonzulátussá minősítését.

A külgazdasági és külügyminiszter által elmondottakra reagálva Kiss László, a bizottság szocialista tagja olyan gondolatokat vezetett elő, melyeket 2010 előtt aligha hallhattunk volna baloldali politikusoktól. Kiss kifejtette, hogy bár a sikeres nemzetpolitika záloga a jól működő szomszédságpolitika, de nem megspórolható a vitás kérdések napirenden tartása sem. Az MSZP képviselője felvetette, hogy nincs előrelépés sem Malina Hedvig, sem a nyelvtörvény, sem az állampolgársági törvény kapcsán. De talán még meglepőbb volt, amikor Romániára áttérve annak a Victor Pontának a kijelentései ellen emelte fel a hangját, aki 2013-ban még MSZP rendezvényen szólalt fel.

A Jobbik részéről Szávay István ismertette pártja álláspontját és tette fel kérdéseit. Szávay kiemelte, hogy ismeri azt a kommunikációt, mely szerint a kormány a külhoniak véleményét figyelembe véve hozza meg döntéseit, csakhogy egyrészt rendszerint csak azokat hallgatják meg, akikkel jó viszonyban vannak, másrészt fennáll a gyanú, hogy Budapestről mondják meg, hogy mi is legyen a külhoniak véleménye. Szijjártó erre viszontválaszában úgy reagált, hogy a kormány egy-egy régióban a legnagyobb szervezetekre hallgat leginkább, de mindenki mást is meghallgat. Szávay szerint ez az álláspont nehezen védhető Kárpátalján, ahol az UMDSZ a legutóbbi időkig sehol nem kapott megszólalási lehetőséget, és Horvátországban is, ahol a legerősebb magyar szervezettel, a MESZ-szel szóba sem áll a magyar kormány.

A betelepítési kvóta kapcsán a Jobbik alelnöke arról érdeklődött, hogy nem áll-e fenn a veszély, hogy a környező országok a kvóta alapján betelepített migránsokat szándékosan magyarlakta területekre fogják költöztetni. A külügyminiszter a konkrét kérdésre nem válaszolt, ugyanis álláspontja szerint az egész kvótából nem lesz végül semmi. Szávay István ismét felvetette, hogy a kormány meg kívánja-e könnyíteni a külföldön élő, de magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok szavazását, de a miniszter azt mondta, hogy várjuk meg a témával kapcsolatban folyamatban levő alkotmánybírósági eljárást.

A jobbikos képviselő is külön kitért a szlovák-magyar helyzetre. Szávay kiemelte: „Senki nem azt kéri, hogy rúgjuk rá az ajtót a szlovákokra, de jól jelzi, hogy ma hol tartunk, hogy már a hazai baloldal is a szlovák baloldallal szemben való erőteljesebb fellépést szorgalmazza a jobboldali magyar kormánynál.” Hozzátette, nem tartja baráti és bizalmi viszonynak azt, ahol nem csak hogy a korábbi, Kiss László által is említett ügyek nincsenek megoldva, de újabb és újabb ügyek is kipattannak. Szávay nagy vihart dunaszerdahelyi irodája kapcsán elmondta, véleménye szerint a kormány szembeköpi saját állampolgársági törvényét akkor, amikor nem védi meg az irodát, és teszi ezt csak azért, hogy Ficonak tegyen egy gesztust. Szijjártó a konkrét felvetésre azt mondta, hogy véleményét erről korábban már elmondta. Ezzel minden bizonnyal arra utalt, hogy még novemberben provokációnak minősítette az irodanyitásokat. Ez különösen annak fényében pikáns, hogy a miniszterelnök helyettese, Semjén Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet múltheti ülésén hangsúlyozta, hogy nem tartja elfogadhatónak, ha bármely ország bezárja bármely képviselő irodáját.

Szabolcs Attila, a bizottság fideszes alelnöke és Szávay István is rákérdezett a koncepciógyanús ügyben elfogott Beke István helyzetére. Szijjártó elmondta, hogy Beke esetében hátrány, hogy a magyar mellett román állampolgár is, hisz így Magyarország nem tud Romániában minden konzuli segítséget megadni. De kiemelte, hogy a kézdivásárhelyi fiatalember családjával folyamatos kapcsolatban vannak, és államközi szinten felvetik a problémát, ha szükséges lesz, valamint a nyilvánosságot is biztosítják.

A Jobbik alelnöke örömtelinek nevezte a a közelmúltban bejelentett 50 milliárdos délvidéki gazdaságfejlesztési programot, ám kiemelte, hogy fontos a támogatások átlátható kezelése, ami a korábbi baljós híreket ismerve valóban előrelátó gondolat. Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár válaszában megígérte, hogy a programra az átláthatóság és a hatékony forrásfelhasználás lesz jellemző.

Sz. J.