Mielőtt tovább mennénk, tegyük tisztába a fenti kijelentést!
Ugyanis, az élelmezési válság kifejezés hallatán hajlamosak lehetünk az afrikai éhínségről szóló képeket felidézni magunkban, miközben a minőségi éhezés állapotát éljük meg mi magyarok, európaiak.
Ennek a káros és veszélyes jelenségnek három alapvető oka van:
egyrészt, a magunkhoz vett élelem tápanyag-, vitamintartalma drasztikus mértékben csökken;
másrészt - nem túlzás -, de egész életünk során egy vegyszerkoktélt fogyasztunk, már az anyatejtől kezdve (gondoljunk a hírhedt „E-számokra”, a növényvédő-, tartósítószerekre, a csomagolóanyagokra, a hormonkezelt húskészítményekre, vagy épp az állatgyógyszerekre);
harmadrészt a génkezelt szervezetek, a GMO-k megjelenése a konyhaasztalon. (A mezőgazdaság nagyüzemi ipari nyersanyag termelése kapcsán egyébként szokás mondani, hogy a GM-növények veszélyességükben nem különböznek a régi korok növénynemesítésétől, azonban amíg utóbbi esetében mindkét szülő átörökíti génjeit, addig a génmanipuláció során parazitagénekkel hoznak létre új „terméket”).
A fent vázolt folyamat azonban pont a lappangó volta miatt rendkívül veszélyes, ugyanis a kimenetelük hosszantartó, és emiatt – természetesen – erre vonatkozó hatástanulmányok sem készültek. Vegyük úgy, hogy most vagyunk a kísérleti fázisban, és
mi vagyunk a fehér egerek.
Nagyjából ebből a pontból kiindulva, valamint az ENSZ Élelmezésügyi világnapja (október 16.) alkalmából a Greenpeace Magyarország a héten egy sajtórendezvényen mutatta be megoldási javaslatait a világ élelmezési válságára.
A nemzetközi környezetvédelmi szervezet két, részletes elemzést mutatott be,
az egyikben a növényvédő szereknek az emberi egészségre mért hatásait vizsgálták, a másik összeállítás viszont pozitívabb kicsengésű volt; egy emberközpontú élelmezési rendszer hét alapelvét kötötték csokorba.
Az Alfahír ebben a cikkben részletesebben az utóbbi tárgykörrel foglalkozik.
A Greenpeace sajtórendezvényén az Alfahír is ott volt - Tömöri Balázs, agrárkampány-felelős köszönti az újságírókat
Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül a ránk leselkedő veszélyek mellett, - azaz mi történik, ha nem váltunk az ökológiai gazdálkodás felé, és marad minden a régi kerékvágásban?
Dr. Bardócz Zsuzsanna, alternatív Nobel-békedíjas professzor, valamint Simon Gergely, a Greenpeace közép- és kelet-európai vegyianyag-szakértője előadásában arra az exeteri egyetemen megjelentetett, a maga nemében egyedülálló elemzésre hivatkozott, mely bemutatja – mások mellett -, hogy
az Európa-szerte használt vegyszerek alkalmazása és fogyasztása súlyos mértékben felelős azokért az egészségügyi problémákért, amelyek egyre növekvő számban jelentkeznek a gazdálkodók, az üvegházban dolgozók és családjaik körében.
Egyértelmű az összefüggés az egyes növényvédő szereknek való kitettség és bizonyos rákfajták, vagy olyan súlyos betegségek között, mint például az Alzheimer- és a Parkinson-kór – mutat rá a jelentés. Bardócz Zsuzsanna ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a nagyüzemű mezőgazdaság egészségre káros hatásainak való kitettségünket csak tovább súlyosbítja a globális mértékű urbanizáció, az önellátásra képtelen nagyvárosok egyre nagyobb száma.
Egyre nagyobb a kitettségünk... - Dr. Bardócz Zsuzsanna
Míg Simon Gergely olyan apróságokra hívta fel a figyelmet, hogy bár – bizonyos esetekben – valóban léteznek a növényvédő szerek esetében határértékek, de arra viszont nincs előírás, hogy egy-egy termékben, hány fajta szer lehet. Ez a hormonkárosító vegyi jelenlét folyamatosan tapasztalható a nagyüzemi mezőgazdaságban, erre példa, hogy volt olyan laboratóriumi mérés, amely
33 különböző vegyszert mutatott ki egy francia gazda hajszálában.
Arra viszont nincs előírás, hogy egy-egy termékben, hány fajta szer lehet - Simon Gergely
Ám most, ezeken a hasábokon inkább a megoldási javaslatoknak szánnánk teret, ugyanis még mindig van remény, hiszen
előre mutató törekvésekből sincs hiány.
Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere például elárulta:
hogy egy tudatos, komplex rendszer kialakításával bizony egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 445 lelkes település sem nevezhető „halmozottan hátrányos helyzetűnek”. S mielőtt csodáról beszélnénk, semmi hókusz-pókusz nincs a történetünkben, annyit teszünk, ami korábban a legtermészetesebb dolognak számított – magyarázta a településvezető.
Nincs semmi hókusz-pókusz - Üveges Gábor
A recept annyi, hogy a falvakra nem lesajnált, elveszett településként kell gondolni – utalt Üveges Gábor az ökológiai gazdálkodás nyújtotta előnyökre, lehetőségekre.
Na, de hogy is működik mindez?
A kérdésre dr. Rodics Katalin, a Greenpeace közép- és kelet európai agrárkampány-koordinátora szolgált válasszal.
A megoldás? Mielőbb átállni az ökológiai gazdálkodásra, ugyanis csak így védhetjük meg gazdálkodók millióinak egészségét, és biztosíthatunk egészséges környezetet és táplálékot mindannyiunk számára – állapította meg Rodics Katalin.
A Greenpeace eme célkitűzés elérése végett egy hét pontos javaslattal állt elő.
1. Élelmiszer-önrendelkezés.
Egy olyan jövőt kell építeni, melyben a nagyvállalatok helyett a termelők és a fogyasztók ellenőrzik az élelmezési láncot. Vissza kell szereznünk a döntési és az irányítási jogot, egyben elismerni azt a történelmi szerepet, melyet a nők játszottak a vidéki közösségek életében.
2. A gazdálkodók és a vidéki közösségek támogatása.
Olyan gazdálkodási modellt kell kialakítani, amely valódi munkahelyek teremtésével nemcsak a vidék fejlődéséhez járul hozzá, hanem biztonságos, egészséges és gazdaságilag életképes megélhetést biztosít a vidéki közösségek számára. Ahogy Üveges Gábor fogalmazott, nemcsak egy terméket, de egy életmódbeli felfogást is kínálnak az öko-gazdálkodók.
3. Hatékonyabb élelmiszer-termelés és jobb hozamok elérése.
Nem igaz, hogy a Földön 1 milliárd embernek éheznie kell, rendszerszintű változásokra van szükség! Ehhez vissza kell szorítanunk a fenntarthatatlan módon termelt haszon-, energianövényeket, csökkenteni kell a húsfogyasztást és az élelmiszer-pazarlást. Ezzel párhuzamosan a hozamokat is igazságosabban kellene elosztani (még a végén kiderülne, hogy az éhínség felszámolására nem is szuperkoncertekre van szükség?! – a szerk.).
4. A biológiai sokféleség megőrzése.
A jelenlegi mezőgazdaságra egyre jellemzőbb monokultúrás termesztéssel szemben az ökológiai gazdálkodás a sokszínűségről szól. A háttérben megbújó profitérdek következtében például 20 haszonnövény faj uralja a világ agráriumának 80 százalékát. Pedig a helyi hagyományok, ízvilág, a tápláló ételek és étkezési kultúránk megbecsülése hozzájárul egészségünk javításához is.
Van megoldás! - Dr. Rodics Katalin
5. A talaj és a víz tisztaságának megőrzése.
A termőképesség vegyszerek nélkül is javítható, és ez már csak azért is kívánatos lenne, mert így a vízbázist sem szennyeznénk be. Sajnos, a helytelen gazdálkodás miatt a mezőgazdaság a világ legnagyobb édesvíz felhasználója, s egyben a vizek legfőbb szennyezője is.
6. Ökológiai növényvédelem.
Bármilyen meglepő, de a kártevők többségének létezik (vagy csak léteztek?) természetes ellenségei, akár úgy, hogy bizonyos növényeket egymás mellé ültetnek. Sajnos azonban az iparszerű mezőgazdasági modell, ökológiai védelem híján nagy mennyiségű gyomirtó, gombaölő és rovarirtó vegyszereken alapszik. Ezért sem láthatunk madarakat körözni az Egyesült Államok végeláthatatlan gabonatáblái fölött.
7. Rugalmas élelmezési rendszerek.
A többféle haszonnövény termesztése, a változatosság igazolt és megbízható módszer arra, hogy a mezőgazdaságunkat alkalmazkodóvá tegyük éghajlatunk egyre kiszámíthatatlanabb változásaihoz. Ezzel összefüggően, ha a termelés sokrétű, akkor a bevételi források is azok, ami további anyagi biztonságot nyújthat a gazdáknak.
Az Alfahír felvetésére, miszerint a hazai agrárium vezetői továbbra is a GDP-t tartják a mezőgazdaság legfontosabb teljesítménymérőjének, valamint, hogy az ENSZ 2030-ig szóló fenntarthatósági, fejlesztési programjában kiemelten szerepel a globális kereskedelem, Rodics Katalin leszögezte: a Greenpeace folyamatosan próbál lobbizni a nemzeti és nemzetközi politikában, ugyanakkor az ilyen rendezvényeken keresztül is a társadalmi szemléletváltozást szorgalmazza.
Rá kell döbbenteni az embereket, hogy valójában milyen kiszolgáltatottak ebben az élelmezési válságban
– fogalmazta meg a zöldszervezet üzenetét Rodics Katalin