A héten az Alkotmánybíróság kimondta a földforgalmi törvényről, hogy egyik rendelkezése alaptörvénybe ütközik, ezért azt megsemmisítette. Azzal indokolták, hogy a törvény nem biztosítja a jogorvoslathoz fűződő alkotmányos jogunkat.
Az Ab szerint: "előállhat - és a konkrét ügyben elő is állt - a hatályos szabályozás mellett az a helyzet, hogy a hatósági döntés, az érdemi, ügydöntő határozat ellen önhibán kívül nem lehet jogorvoslattal élni és a hátrányos következmények másként sem háríthatók el".
A földforgalmi törvény lehetővé tette, hogy úgy adjanak el egy birtokot, hogy arról a vásárlási előjoggal rendelkező gazda ne is tudjon, maximum csak a megyei kormányhivatal döntésével jusson a tudomására az ügylet. S bár a határozattal szemben a bíróság előtt élhet fellebbezéssel (tehát csak a rendszeren kívül), ám ott már neki kell bizonyítania azt, hogy azért nem élt az elővásárlási jogával, mert nem tudott arról, hogy az adott terület értékesítésre kerül.
"A földforgalmi törvény bűnben született, és alapvetően a fideszes újraosztás eszközeként alapozta meg azt a gazemberséget, ami a termőföld privatizációt és a termőföld-pályázatokat körbelengi. A földforgalmi törvény azon lehetőségét, amely a helyi közösségek számára teremtett volna beleszólási lehetőséget a helyi földforgalomba, a magoszos agrárkamara bekebelezte teljes jogkörével, kormányzati áldással, és így ez is kormányzati kontroll alá lett vonva, sértve a helyi közösségek érdekeit"
- fogalmazott közleményében az Ab döntésére reagálva Sallai Róbert Benedek, az LMP szakpolitikusa.
Bár egy adott üggyel kapcsolatosan döntött a taláros testület, azonban az általános hatással érintheti a szabályozást, erre alapozva több per is megindulhat a kormányzati földforgalom jogszerűtlen gyakorlata következtében.
Újabb csapást szenvedett el a kormány földpolitikája
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden a földforgalmi törvény egyik rendelkezéséről mondta ki, hogy az alaptörvénybe ütközik, sértve a jogorvoslathoz való jogot. Érdekesség, de a napokban a Pesti Törvényszék is többek között a jogorvoslás lehetőségének hiánya miatt fordult a taláros testülethez az NFA-törvénnyel kapcsolatban.
Nem lesznek vizsgálatok!
Ugyanakkor még nem adta fel a Fidesz, keményen védi az Orbán-kormány földpolitikáját, a nagyobbik kormánypárt mögött álló földoligarchák érdekeit.
Ennek megfelelően lesöpörték az asztalról Magyar Zoltán parlamenti határozatát is. A Jobbik agrárpolitikusa azzal indokolta a szigorítások szükségességét, hogy az állami földárverések során sok olyan esettel találkozunk, ahol minimálbérre bejelentett alkalmazottak több százmillió forint értékben vásároltak állami földterületeket. Az esetek zömében feltételezhetően az alkalmazó cég tulajdonosa állhat az ügylet mögött. A strómanok ilyen mértékű szereplése komolyan veszélyezteti a magyar vidék jövőjét. A jogszabályokat kijátszó módszerek versenyhátrányt okoznak a tisztességes gazdálkodóknak és ellehetetlenítik a valóban termelő munkát végző családokat - fogalmazott a honatya.
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes többsége azonban nem engedte, hogy a ház elé kerüljön Magyar Zoltán javaslata, amely többek között arra szólította volna fel a kormányt, hogy
- dolgozza ki a törvényi hátterét egyrészt annak, hogy adóellenőrzés (úgynevezett vagyonosodási vizsgálat) indulhasson minden 20 millió forint feletti földvásárlás esetén;
- illetőleg annak, hogy az illetékes hatóság vizsgáljon felül minden olyan már megkötött szerződést, melynél visszaélések gyanúja merülhet fel.
Fontos felidézni, hogy a Nemzeti Földalapkezelőről szóló törvény is az Alkotmánybíróság előtt van, ha az bedől, Mészáros Lőrinc biztos nem fog pezsgőt bontani.