Az újságíró-politikus volt az egykori NDK-s állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) vezetése azon igen kevés tagjainak egyike, akik 1989-ben reformokat szorgalmaztak, és a rendszerváltás után elismerték a pártállami rendszer bűneit.
Günter Schabowski azonban nem ettől vált világhírűvé, hanem attól, hogy az NSZEP Központi Bizottságának (KB) tájékoztatáspolitikai titkáraként ő tartotta 1989. november 9-én este az NDK fővárosából, Kelet-Berlinből a televízióban és a rádióban élő adásában közvetített sajtótájékoztatót, amelynek témája a külföldre utazást és kivándorlást szabályozó előírások lazítása volt.
A KB-titkár a nemzetközi sajtóértekezletén bejelentette, hogy megnyitják a határokat, a Nyugat-Berlinbe vezető átkelőhelyeket is.
Az intézkedést csak másnaptól és rendőri engedélyhez kötve tervezték bevezetni, de egy olasz újságíró kérdésére figyelmetlenségből azt válaszolta, hogy az azonnal hatályos.
Günter Schabowski bejelentésének hatására kelet-berliniek tízezrei özönlöttek a határátkelőkhöz, hogy átjussanak Nyugat-Berlinbe. Az NDK-s határőrök tanácstalanok voltak, mert semmilyen utasítást nem kaptak, végül aztán nem sokkal éjfél előtt a tömeg nyomására a Bornholmer Strassén megnyílt az első átkelő, és ez végérvényesen elvezetett a berlini fal leomlásához, egy évvel később pedig Németország újraegyesítéséhez.
Günter Schabowskit 1990-ben KB-tagsága miatt kizárták az NSZEP utódpártjából, a Demokratikus Szocializmus Pártjából (DSZP).
A berlini tartományi bíróság 1997-ben több egykori pártfunkcionáriussal együtt bűnösnek mondta ki emberölésben és három év szabadságvesztésre ítélte a berlini falnál érvényben volt tűzparancs miatt. Günter Schabowski elismerte erkölcsi felelősségét és letöltötte büntetését. Günter Schabowski a rendszerváltás után újságíróként dolgozott.