Megkeresésünkre Niczky Emőke az intézmény sajtóreferense azt írta, hogy
„..a fűtési és melegvízrendszer meghibásodását – amely több osztályunkat (épületünket) érintette – a hét elején észleltük. A 17-es épület hőközpontjának a hőcserélő berendezései hibásodtak meg. A hiba kijavítását azonnal megkezdtük, és ugyanígy tettünk a többi érintett épület esetében is. A 17-es pavilonban tapasztalható hiba elhárítása érdekében például új szabályozót vásároltunk, amelynek több mint félmillió forintos költségét saját forrásból teremtettük elő. Már másnap meleg volt az épületben.”
Hozzátette:
„Mindig törekszünk arra, hogy azokban az épületekben, ahol gyógyítás folyik, 24, de legkésőbb 48 órán belül megoldjuk a problémát, amely korábban sem, és most sem járt betegellátási, betegbiztonsági kockázattal.”
A 17-es pavilon, ahol a nagyobb nehézségek keletkeztek egyébként a műtét utáni fekvőbetegek osztálya. A Szent János optimizmusát nem osztotta belső forrásunk, aki elismerte ugyan azt, hogy a mai napra részlegesen helyreállt a fűtés, de máshol mai is 13-15 Celsius-fokot mértek. Nyilván ha, a Szent János kórház a problémát saját bevallása szerint a hét elején észlelte, ha hétköznapok legvégén is ezeket az állapotokat lehet tapasztalni, akkor az eltelt idő több, mint 48 óra. Dr. Lukács László György egészségügyi szakpolitikus szerint emblematikus műve a jelenlegi egészségügyi rendszernek a Szent János Kórházról kialakult kép. A jobbikos országgyűlési képviselő úgy véli, hogy ilyen körülmények között
az 1900-as években is nehéz lehetett dolgozni, de a XXI. századi követelményeknek biztosan nem felel meg az, hogy komplett épületnek maradnak fűtés nélkül.
Kihangsúlyozta, hogy a budapesti létesítmények kimaradtak az ország egyéb részein megtapasztalt jelentősebb felújításokból is. Egyébként intézményi vezetők szerint átfogó energetikai korszerűsítések (pl. nyílászáró csere) esetén, éves szinten több százmillió forintot spórolhatna meg egy-egy nagyobb fővárosi kórház.