A rendszerváltás óta a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) az első olyan párt, amely egyedül tud kormányt alakítani. Az október 25-i választásokon a 460 parlamenti mandátumból 215-öt szereztek meg, így nem kell koalíciót kötniük. A PiS a Szenátusban is megszerezte a többséget, valamint május óta az ő politikusuk, Andrzej Duda a Lengyel Köztársaság elnöke. A PiS politikusai azzal érvelnek, hogy az ő önkormányzataikat könnyebben lehet majd elszámoltatni, de a bejelentett reformokat a közmédia propagandája valószínűleg támogatni fogja.
"Második Budapest"
2014 januárjában jelent meg egy cikkem az Alfahiren: „Nem lesz Második Budapest a Visztula partján”. Ebben azt írtam, hogy Orbán Viktor kormányzása inspiráló lehet a PiS számára, bár megvalósítani nem tudják, mert ehhez a lengyel párt gyenge. Azóta jelentősen változott a helyzet, egyrészt azért, mert a Polgári Platform (PO) liberális kormányzásának egyes lépései szinte kikövezték a PiS számára a hatalomhoz vezető utat. Amellett a PiS Orbánról alkotott véleménye is változott a paksi atomerőműről kötött orosz egyezmény nyomán, bár a bevándorlási válság kapcsán az utóbbi hónapokban megint a magyar miniszterelnök lett a lengyel jobboldal hőse. Bármi is azonban a PiS véleménye a Fideszről, a lengyel párt mindenképpen le akar másolni néhány magyar megoldást, főleg a bevezetendő reformok lendületét és radikalizmusát illetően. A 2010-es magyarországi helyzettel ellentétben a PiS-nek nincs alkotmányozó többsége, tehát az Alaptörvény valószínűleg változatlan marad. Érdemes ugyanakkor néhányat megvizsgálni a Jaroslaw Kaczynski pártja által bejelentett fontos változások közül.
Bankadó és a szupermarketek adója
A magyar megoldások közül a PiS elsődlegesen a külföldi tulajdonban lévő bankok és hipermarketek adóját akarja lemásolni. Ezzel nemcsak a költségvetés számára akarnak pénzt szerezni, hanem az ország gyarmatosítása ellen is fel akarnak lépni. Jelenleg a bankok mintegy 60 százaléka áll külföldi tulajdonban, miközben mindössze egy olyan bankkal rendelkezik az ország, amely teljes mértékben a lengyel tőke ellenőrzése alatt áll. A hipermarketek pedig kizárólagos nyugati tulajdonban vannak és domináns szerepet töltenek be a kisebb boltok piacán. A PiS javaslatai szerint a hipermarketek a magyar modellhez hasonlóan forgalmi adót fizetnének, de a kiszámítási módja egyelőre még nem tisztázott. A PiS vagy 2 százalékos átalányadót, vagy egy sávos adórendszer bevezetését javasolja. Jelenleg, civil szervezetek számításai szerint a hipermarketek kiviszik a profitjukat az országból és csak a bevételük 0,47 %-ig terjedő mértékig fizetnek adót. Ennek részben az az oka, hogy néhány évvel ezelőtt sok adót elengedtek nekik illetve adómentességet is élveztek bizonyos esetekben. A bankok megadóztatása kevésbé ellentmondásos téma, és ők maguk is jó ideje készültek már egy ilyen forgatókönyvre. Hogy az új adó pontosan milyen lesz, azt még nem lehet tudni. Felmerült az eszközök 0,39%-áig terjedő mértékű adó, valamint a pénzügyi tranzakciók 0,15%-át jelentő adó koncepciója is.
A közmédia átvétele
A másik, szintén a magyar modellen alapuló elképzelés a közmédia átvétele, amelynek a szerkezete pontosan úgy néz ki, mint Magyarországon. A PiS hosszú éveken át igyekezett felépíteni a saját médiáját, de ez mindössze két portálra, három közéleti hetilapra és egy tévécsatornára korlátozódik (átlagosan hatezer fős nézettséggel), és egyébként sem tartják különösebben népszerűnek. Ezért most a PiS inkább azt tervezi, hogy átalakítják a közmédiát oly módon, hogy az ellenőrzésük alatt tudják majd tartani, és ezen folytatják majd le a propaganda-kampányokat. A PiS új országgyűlési képviselői között több korábbi újságíró is megtalálható, az ő feladatuk lesz a változások végrehajtása. Azt már megígérték, hogy a közmédiában személyi változások lesznek, valamint felbontják a kereskedelmi cégekkel kötött megállapodásokat is. Ez utóbbi megoldásnak köszönhetően a a tévé és a rádió tényleg tájékoztató és kulturális funkciót tölthet majd be, nem kell a pénzkereséssel és a kereskedelmi jellegű programok gyártásával foglalkoznia. A hatalomátvétel következtében a PiS pozíciói a magántulajdonban lévő médiában is erősödni fognak, mégpedig a konzervatívok számára nem kedvező balliberális média kárára. A PO-PSL kormány alatt az állami tulajdonban lévő cégek hirdetései a kormánypárti média bevételeinek jelentős részét képezték, ezért, épp úgy, mint Magyarországon, valószínűleg itt is megindul az "átrendeződés" a PiS-párti média felé. Egyébként az állami cégek vezetőinek egy része már korábban is észrevette az aktuális széljárást, és elkezdett a PiS-t támogató újságokban hirdetni.
Oktatás és önkormányzat
A bejelentett reformok közül valószínűleg az oktatási és az önkormányzati reform lesz a legnehezebb. Jelenleg a lengyelországi alapoktatás három szakaszra tagolódik, amelyek 6, 3 és 3 évig tartanak. A PiS meg akarja szüntetni a középső szakaszt, vissza akar térni a 8 éves általános iskolai és 4 éves középiskolai képzéshez. A második szakasz, a gimnazja, egyébként sem volt jó ötlet, szinte minden szempontból a fiatalság leépüléséhez vezetett. Mégis rendkívül nehéz lesz ezt a reformot végigvinni, egyrészt a tanári környezet ellenállása, másrészt az infrastrukturális korlátok miatt. Emellett a PiS foglalkozik a három éves egyetemi és két éves mesterképzésből álló bolognai rendszer megszüntetésének gondolatával is, ez azonban azzal járhat, hogy Lengyelországot kizárják az Erasmus-programból. Ami az önkormányzatokat illeti, a PiS a választási kampány során megígérte, hogy három új tartományt hoz létre, illetve elválasztja Varsót a Mazowsze tartománytól. Bár a PiS politikusai azt állítják, erre azért van szükség, hogy az eddig figyelmen kívül hagyott lengyel szavazók is számítsanak, valójában az a cél, hogy új választókerületek jöjjenek létre. A tavalyi választás óta a PiS csak a saját fellegvárának számító Podkarpackie tartományban kormányoz, a többi tartomány a PO és a PSL irányítása alatt áll. Emellett a választókerületek átalakítása arra is alkalmas lenne, hogy a PiS-t jobban támogató körzeteket el lehessen különíteni a korábbi régiók egyes területeitől.
Az USA-szövetség
Bár szinte minden főbb politikai párt támogatja az Egyesült Államokkal való együttműködést, a PiS ebben a tekintetben jóval radikálisabb a többieknél. Kaczynski pártjának politikusai és külpolitikai szakértői az amerikai neokonzervativizmus erős befolyása alatt állnak. A PiS nagyobb amerikai katonai jelenlétet akar Közép- és Kelet Európában, beleértve a katonai egységek és fegyverrendszerek lengyel földre telepítését is. Az oroszellenes koalíció kiépítése jelenti a legbiztosabb első lépéseket Duda elnök számára, aki első külföldi látogatását Észtországba tette, később pedig Romániába hívta össze a regionális elnökök csúcstalálkozóját. A 2005-2007-es első PiS kormány gyakorlata arra mutat, hogy a konzervatívok megint hajlandóak lesznek feláldozni a Litvániában és Ukrajnában élő lengyel kisebbség érdekeit mindaddig, amíg ezen országok kormányai együttműködnek Varsóval, Moszkva ellenében. Felmerülhet a német kapcsolatok romlásának esélye is, de az utóbbi években a kormányzó PO Berlin minden parancsát végrehajtotta, ami legjobban a migrációs válság idején mutatkozott meg. Az utóbbi napokban a német média rendkívül kritikusan viszonyult a választási eredményekből adódó lengyel változásokhoz, az egyik korábbi tudósítójuk egyenesen bolondnak minősítette a lengyeleket. A valódi talány az EU-val való kapcsolat, mert a kormányzás tekintetében a PiS a Fidesz véleményét osztja, viszont a PiS politikusai részt vettek a Lisszaboni Szerződés pontjainak megtárgyalásában.
Változik-e valami?
A PiS által javasolt reformok egy része ígéretesnek tűnik, de könnyen a párt ellen is fordulhat.
Például a bejelentett szociális csomag (pl. 500 zloty gyerekenként) sok visszaéléshez vezethet, mert először is Lengyelországnak a bürokratikus mechanizmusokat kellene ésszerűsítenie. Ugyanez a helyzet az új adókkal - a lengyel rendszerből sok pénz folyik el. Kétséges, hogy egy megelőző átfogó adórendszeri reform hiányában mennyi pénz folyna el a bankoktól és szupermarketektől beszedett adókból. A másik nagy rejtély a külpolitika. A korábbi PiS-kormány idején Lengyelország a legtöbb európai országgal rossz viszonyba került. Különösen igaz ez az agresszív oroszellenes politikára, ami gazdasági veszteségeket okozott. A következő hónapokban meglátjuk, hogy mi valósul meg a gyakorlatban.
Maurycy Mietelski
Varsó