Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP), Debrecen alpolgármestere felidézte, hogy az első vásárt 1405-ben rendezték Debrecenben.
A fontos, észak-déli, keleti-nyugati kereskedelmi útvonalak metszéspontjában elhelyezkedő település kedvező helyszínt jelentett az ország egész területéről érkező kereskedőknek, kézműveseknek, iparosoknak. A vásárokat kezdetben a Nagytemplom (elődje, a Szent András-templom) előtt térré szélesedő Piac utcán rendezték, majd ahogy nőtt a sokadalom, a város szélére, a külsővásártérre költöztették - ismertette Barcsa Lajos.
Utalt arra, hogy a 18. század elején már évente hat vásárt tartottak Debrecenben, s mivel azok 12-15 napig is eltartottak, egy évben 70-90 napon át vásároztak a városban. Ha ehhez hozzávesszük a hetivásárokat is, abban az időben Debrecenben az év felében vásár volt. 1747-ben újraszervezték a vásárokat, számukat négyre csökkentették, ez a négy vásár fejlődött tovább, és vált a "debreceni nagyszabadság" fogalmává.
Az elmúlt 20 évben a debreceni közterület-felügyelet szervezésében tartják meg a tavaszi és az őszi országos kirakodóvásárokat, ahol külön utcája van a régi mesterségeknek, negyven árus kínálja ott hagyományos termékét, egyebek mellett kézműves sajtokat, házi lekvárokat és mézeket, szürkemarha kolbászt és mangalica szalonnát, szíjakat, bőrárukat, hordókat, kulacsokat, de lehet vásárolni nádudvari káposztafőző cserépedényeket is.
A vásárban felállítottak egy jurtát is, színpadán 95 fellépő mutatkozik be szombaton és vasárnap Debrecenben.