A külhoni egyházi közösségek fontos nemzetpolitikai küldetést teljesítenek, (...) a hitélet szolgálata mellett az anyanyelvünk-, így nemzeti önazonosságunk megőrzésében, kulturális örökségünk ápolásában nélkülözhetetlen szerepet vállalnak fel"
- fogalmazott a politikus.
Sneider beadványában a 800 éves aracsi pusztatemplommal hozta párhuzamba a muzsalyi romtemplomot. Előbbit, mint a magyar közösség számára kiemelt jelentőségű jelképet és szakrális gyülekezőhelyet, a magyar megmaradás nemzeti zarándokhelyeként, utóbbit pedig a beregszászi járás hasonló, egyelőre sajnos mostoha állapotú szimbólumaként említve.
"Tiszteletben tartva a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye autonómiáját, talán nemzetpolitikai szempontból is célszerű lenne a magyar megmaradás egyik kárpátaljai szimbóluma állammegóvására figyelmet és erőforrásokat fordítani" - javasolta a jobbikos képviselő, kitérve a háborús helyzet okozta rendkívüli nehézségekre, az elszabadult inflációra, és a mindezekkel járó szegénységre.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válasza szerint a Teleki László Alapítvány magyarországi és kárpátaljai régészek közreműködésével 2016 első félévében megkezdik a rom régészeti kutatását, az idei évben megtörténik a templomhajó környezetében lehulló kövek kiemelése, összegyűjtése, osztályozása.
Bízom benne, hogy az eddig elvégzett és a tervezett munkálatok hozzásegítenek ahhoz, hogy a kismuzsalyi romtemplom a jövőben is a kárpátaljai magyar közösség egyik szimbolikus helyszíne maradjon, történeti, valamint építészeti értékével hozzájáruljon nemzeti örökségünkhöz" - fogalmazott a tárca nélküli miniszter.