A helyi kórháznál tartott ünnepség után a résztvevők öt és fél kilométeres sétát tettek a háború áldozatainak emlékét őrző temetőig, ahol megkoszorúzták a szimbolikus síremléket, az örökláng emlékművet. A horvát nemzeti lobogókkal és csapatzászlókkal vonuló tömegben a helyiek és a hozzátartozók mellett ott volt Kolinda Grabar-Kitarovic köztársasági elnök, Josip Leko házelnök és Zoran Milanovic ügyvezető miniszterelnök is.
Josip Leko a megemlékezésen kijelentette: Vukovár áldozatai minden horvát számára a szabadságot és az ellenállást szimbolizálják.
"A szabadság és a demokrácia pótolhatatlan értékek"
- fogalmazott.
Az elmúlt években a vukovári megemlékezés a politikai csatározások színtere volt. A jobboldal és a baloldal politikusai a tömegből küldtek üzeneteket egymásnak. 2013-ban a megemlékezés szervezői akadályozták meg, hogy Zoran Milanovic szociáldemokrata miniszterelnök és kormánya tagjai csatlakozzanak az emlékmenethez. Az idén először az állami vezetésből a házelnökön kívül senki sem kívánt nyilatkozni az újságíróknak.
1991 augusztusában, miután elfoglalták a horvát Baranyát és Szlavónia Duna-parti kistelepüléseit, a jugoszláv hadsereg (JNA) és a szerb szabadcsapatok ostromgyűrűbe zárták Vukovárt. A várost néhány száz horvát gárdista, rendőr és mintegy ezer, katonai tapasztalattal nem rendelkező önkéntes közel három hónapon keresztül védte a többszörös túlerővel szemben. Az ostromban 1624 ember vesztette életét, 2500-an megsebesültek és 22 ezren kényszerültek évekre elhagyni otthonaikat, az épületek pedig olyannyira megrongálódtak, hogy később Vukovár lett Drezda horvát szinonimája.
A támadók 1991. november 18-án áttörték a védelem állásait.
A diadalittas szerb katonák a kórházból 261 embert, sebesülteket, orvosokat, nővéreket buszokba zsúfoltak, és a Vukovárhoz közeli ovcarai mezőgazdasági kombinát raktáraiba zártak, majd két nappal később az erdőszélen kivégezték őket.
Több mint ötezer embert szerbiai fogolytáborokba hurcoltak, közülük sokakat ma is eltűntként tartanak nyilván.
Fotó: Béli Balázs