72 éve két magyar Caproni 135 típusú bombázó zuhant le a Don-folyó közelében. A gépek a szovjet csapatok által ellenőrzött területre zuhantak, a hősi halált halt magyar repülősök eltemetésére így nem volt lehetőség, erre több mint hét évtizedet kellett várni. Néhány derék magyar és orosz roncskutatónak köszönhetően végre sikerül megadni az egykori magyar repülősöknek a végtisztességet.
A roncskutatok.hu beszámolója szerint 1942. augusztus 14-én Mocsáry István őrnagy vezetésével egy magyar kötelék az urivi hadihidat támadta, amikor a B.549 jelzésű repülőgépet a légvédelem eltalálta. A zuhanó repülőgépet a személyzet három tagja nem tudta elhagyni, Mocsáry István őrnagy, Nagy Zoltán őrmester, Piri Imre szakaszvezető hősi halált haltak. Mocsáry őrnagy volt a bombázó osztály parancsnoka, ezért a halála súlyos veszteségként érte az alakulatot. A másik magyar Caproni 135 típusú bombázót szintén a légvédelem lőtte le 1942. október 31-én Kopaniscsénél. A repülőgép a levegőben felrobbant, az ötfős személyzet Asztalos Ferenc zászlós, Mády Zoltán hadapród őrmester, Csiszár András szakaszvezető és Jandrasits László őrmester hősi halált halt. Mindkét repülőgép a szovjetek által ellenőrzött területre zuhant, ezért a személyzetek holttestének hazaszállítására, vagy eltemetésére a háború idején nem volt lehetőség.
Egykori szemtanú segített
2012 januárjában kezdődött a közös kutatómunka előkészítése a Magyar Roncskutató Egyesület és az orosz Don Hazafias Hadtörténeti Kutató Csoport között. Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis állományában szolgáló Magó Károly zászlós felvetésére kezdték el az orosz kutatók a Don-folyó környéki magyar repülőgép roncsok felkutatását. Első lépésben az eredeti magyar dokumentumokban feltüntetett veszteségi helyszíneket keresték fel, majd tájékoztattak a kutatások eredményéről. A Don Hazafias Hadtörténeti Kutató Csoport tagjának, Vitaly Latartsevnek sikerült Urivban olyan szemtanút találni, aki segített a helyszín beazonosításában és információkat adott a roncsok további sorsáról. A szemtanú elmesélte, hogy 1943 júniusában tért vissza a házába, ahonnan hónapokkal előtte a harcok miatt evakuálták. A kertjében egy nagy krátert talált, mely körül sok roncs feküdt. Előkerült egy kesztyű, melyben benne volt egy kéz két gyűrűvel. Az egyik egy jegygyűrű volt, a másik pedig egy nagyobb köves gyűrű. A család eltett egy alkatrészt a repülőgépből is, melyet az olasz Dalmine Acélgyár készített és megtalálható a Caproni 135 típusú bombázó alkatrész katalógusában (hidraulika akkumulátor). A kráter betemetése után először konyhakertként használták a területet, majd egy garázst építettek a helyszínre. 2012. augusztus 13-án indult expedíció először a Don-folyóhoz a magyar repülős katonák nyomainak felkutatására. Az expedíció során jártak magyar kutatók először ezen a helyszínen, de ekkor a garázs környékén nem lehetett kutatni.
2013-ban a Magyar Roncskutató Egyesület és az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis három kutatója vett részt a Kopaniscse mellett lezuhant repülőgép roncsinak feltárásán. A feltárás során előkerült a fényképező berendezés állásszögét vezérlő rudazat, mely egyértelműen a Caproni 135 típusú bombázóból származik. A személyzethez köthető tárgyak közül sikerült kiemelni egy gombot, melyen a Magyar Királyi Honvéd Légierő emblémája látható, ezért bizonyítható, hogy Kopaniscse mellett az 1942. október 31-én lelőtt bombázó roncsai és a személyzet földi maradványai kerültek elő. Ez a feltárás egyértelművé tette, hogy az Urivban talált lezuhanási helyen Mocsáry őrnagy repülőgépének roncsai nyugszanak.
Előkerült egy őrnagyi rendfokozat
Idén szeptemberben a Magyar Roncskutató Egyesület az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis és az orosz Don Hazafias Hadtörténeti Kutató Csoport kutatói közösen végrehajtották az urivi helyszín feltárását. A kutatási tervet Magó Károly zászlós állította össze, a kopaniscsei Caproni feltárásának tapasztalatai alapján. Mivel a bombázó két motoros volt, számítani lehetett rá, hogy a gép által ütött kráter területe nagyobb, mint a helyszínen álló garázsé. Ha ez valóban így van, akkor a garázs falai mellett van esély a személyzet felkutatására. A garázsfala mentén kezdődött a kutatás és a kutatóárkok igazolták a feltevést, ezért sikerült megtalálni a gép apró roncsait, valamint a személyzet földi maradványait. Az exhumálás során előkerült egy nyaklánc, kereszt medállal, „MANCI 1942. III.15” felirattal, valamint egy a Magyar Királyi Honvéd Légierőben rendszeresített őrnagyi rendfokozati jelzés paszományának darabja. Ez a kis textil darab olyan jó állapotban vészelte át az elmúlt évtizedeket a földben, hogy az eredeti aranyszín is látható maradt rajta.
A feltárás és az exhumálás felvételei, az MTVA és a HM támogatásával a „Hová tűnt Mocsáry őrnagy” címmel készített dokumentumfilmben hamarosan bemutatásra kerülnek.