Megúszhatatlan a bérlakásprogram a hitelbe fulladt otthonok államosítása után is

95 milliárdért megvásároltak 25 ezer olyan ingatlant, amelyekben amúgy laknak.

 

Az NGM egyrészt a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK), másrészt a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által fenntartott Otthonvédelmi Akciótervet kínálja megoldásként a lakhatási nehézségekre. Ellenben az egyre sürgetőbb lakhatási krízis tekintetében ez a két program nagyon kevés. A számtalan buktatóval rendelkező CSOK eleve a társadalom egy kisebb szegmensének reális út.

Az Otthonvédelmi Akcióterv pedig azoknak a bedőlt hiteleseknek lehetőség akik legalább a kölcsön felvételekor rendelkeztek önrésszel.

El kell ismerni, hogy az Eszközkezelő által megvalósított akcióterv állami szociálisbérlakás-programként kommunikálva tényleg grandiózus tervnek hallatszik. Hiszen mintegy 35 ezer ingatlan  – 147 000 ezer ember otthona – kerülhet állami tulajdonba.

De, az eszközelkezelőhöz került eddigi 25 ezer lakásnak ugyanaz a bérlője aki korábban tulajdonosa volt, csak nem tudta tovább fizetni a hitelét. Ezután azonban a bedőlt hiteles az átlagosan havi 10 400 forintos lakbért nagyobb fizetési fegyelemmel tudja teljesíteni.

Eközben ki lehet mondani, hogy új háztartások továbbra sem keletkeztek matematikailag mérhető mértékben (az állami cég által felvásárolt huszonötezer ingatlanból mindössze hetvennek lett új lakója). Tudni lehet azt is, hogy az eszközelkezelőnek további néhány száz üres ingatlana van, amelyek felújításra szorulnak és amelyeket jelenleg megpályázni sem lehet.

Mi több, az Eszközkelő 95 milliárdból felvásárolt lakott és lakatlan lakásainak a legnagyobb többsége kettészakadt,  Magyarország keleti oldalán vannak. Például miközben Győr-Moson-Sopron megyében 500 lakás sincsen, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben 2500 eszközkezelős ingatlan van. Budapesten 1700 ilyen jellegű lakást tartanak nyilán. Ráadásul a lakáskészlet 76 százaléka kívül esik a fővároson, az agglomeráción, de még a megyei jogú településeken is, nem kis részben a hátrányosabb helyzetű térségekben.

„Tehát ahol általában több a munkalehetőség arra kevesebb az új állami lakás, amiben egyébként is a régi tulajdonosok, a bedőlt lakáshitelesek laknak. Továbbra sincsen új lehetősége az önrész nélkül otthontalanoknak arra, hogy Magyarországon otthonra leljenek.”

- foglalhatjuk össze a lényeget, de hozzátehetjük azt is, hogy nem igazi bérlakásprogram a bedőlt hitelesek otthonainak az államosítása.