A voksok összesítése után Johannesson 39,1 százalékával diadalmaskodott Halla Tomasdottir felett, aki szintén függetlenként indult, és a voksok 27,9 százalékát kapta.
Az izlandi államfői posztért kilencen szálltak versenybe, és mindvégig Johannesson volt a legnépszerűbb, amióta bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson.
Johannesson már a szavazatok részleges összeszámlálását követően, vasárnap reggel győzelmet hirdetett. A választási diadal egyben születésnapi ajándék a történészből lett politikusnak, aki éppen ezen a napon lett 48 éves.
"Azt hiszem, nyertünk" - jelentette ki kampányának főhadiszállásán a politikus.
Első nyilatkozatában az augusztus 1-jén hivatalba lépő új államfő köszönetet mondott az őt támogatóknak. Az ötgyermekes családapa elmondta, a választási sikert és egyben a születésnapot családja körében kívánja ünnepelni. Utána azonban rögtön a futballra tért, és reményét fejezte ki, hogy a szigetország csapata két vállra fekteti Angliát a franciaországi nyolcaddöntőben. "A labdarúgás olyan dolog, amely közelebb hozza egymáshoz az embereket" - hangoztatta a megválasztott leendő elnök, hozzátéve, hogy fő célja a nemzet egyesítése lesz.
Annak ellenére, hogy megfigyelők szerint az izlandiak ezekben a napokban szinte minden figyelmüket a labdarúgó Eb-nek szentelték, ünnepelve a Magyarországgal együtt ugyanabból a selejtező csoportból a továbbjutást kiharcoló nemzeti válogatott szenzációsnak tartott sikerét, az elnökválasztáson a részvételi arány végül meglehetősen magas, 75,7 százalékos volt.
A hatóságok ugyanakkor előzetesen felkészültek arra az eshetőségre, ha az izlandiak inkább a labdarúgó Eb-t követnék a szavazás helyett, így az izlandi csapat franciaországi főhadiszállásán külön szavazóhelyiséget állítottak fel.
Johannesson - aki az összesen öt ciklust, illetve kereken húsz évet az elnöki tisztségben töltő Olafur Ragnar Grímssont váltja fel hivatalában - hatalmas focirajongónak számít, és már hétfőn Nizzába utazik, hogy szurkolhasson Izland csapatának Anglia ellen.
Amúgy arról is híres volt, hogy a politikában mostanáig aktívan nem vett részt, a politikai eseményeket viszont a televízióban rendszeresen kommentálta. "Soha nem akartam aktív politikus lenni" - mondta korábban a megválasztott új államfő.
A választási eredmények azt mutatják, hogy sok más európai országhoz hasonlóan az izlandiak is elfordultak a hagyományos pártoktól, és a legtöbb voksot a függetlenként indult jelöltekre adták. Ennek oka a szigetországban elsősorban az, hogy a Panama-iratok által kirobbantott offshore-botrány miatt megrendült a bizalom a vezető izlandi politikai platformokban. Kiderült, hogy az eddigi elnök, Grímsson családja is érintett volt az offshore-botrányban, Sigmundur David Gunnlaugsson kormányfő pedig emiatt kényszerült lemondásra. Izlandon ősszel tartják a parlamenti választásokat.
Ráadásul Johannesson az izlandiak többségéhez hasonlóan szkepticizmussal viseltetik az Európai Unió iránt, és egyáltalán nem nézi rossz szemmel azt, hogy Nagy-Britannia történelmi referendumon az EU-ból való kilépés mellett döntött.
Izland jobbközép kormánya tavaly visszavonta a szigetország EU-csatlakozási kérelmét, véget vetve a csatlakozási tárgyalásoknak, még mielőtt rátértek volna a kényes kérdésnek számító halászati politikára.
A szigetországban az államfői tisztség inkább protokolláris jellegű.