„Mert tartozunk ennyivel a nemzetnek...”

Bizalommal tölti el az embert, és reménykedésre ad okot, hogy még mindig találni hazánkban őszinte, követendő példát.

Kovács István azzal, hogy három hónappal ezelőtt besétált Petrik Józsefhez, Tokodaltáró polgármesteréhez, és felvázolta elképzeléseit, megmutatta, hogy milyen a valódi, nem külföldről pénzelt civil önszerveződés, egyben rávilágított arra is, hogy a magyar nemzethez tartozni, a hazafiság, egy tevőleges folyamat, és minden helyzetben meg lehet találni az alkalmat arra, hogy cselekedjünk.
 
A kárpátaljai magyarság számára történő adománygyűjtés kapcsán nem lehet elégszer hangsúlyozni, a kelet-ukrajnai harcok, a soviniszta kijevi vezetés, illetve a bűnöző elemekből álló fegyveres hordák (lásd: Jobb Szektor) közvetlen életveszéllyel fenyegetik az egyre nehezebb, már-már lehetetlen anyagi körülmények között élő nemzettestvéreinket.
 
A munkahelyek hiánya, az ország gazdasági helyzete, az infláció hatására a magyar közösség szétesik, elvándorol, ezzel pedig elvész Kárpátalja is.
 
Kovács István kezdeményezése a hazánkat elérő menekült-áradat tükrében azonban újabb kérdéseket vet föl. 
 
Vajon hol vannak azok a segítő emberek, akik – némi rivaldafényért cserébe – ruhákat, élelmet osztogatnak a bevándorlók között, amikor a gúnyhatáron túli magyarság érdekében kellene cselekedni? Vajon tisztában van-e azzal a sok liberális jogvédő, hogy nemcsak több ezer kilométerre, de a szomszédos Ukrajnában is véres háború zajlik? Vajon mikor fognak a kárpátaljai magyarság érdekében utcai megmozdulásokat szervezni?
 
A válaszokat persze sejtjük...

Tokodaltáró

Mikor előadtam a polgármesternek és a jegyzőnek, hogy szervezett keretek közt szeretnék adományt gyűjteni a kárpátaljai települések számára, mindketten a támogatásukról biztosítottak – idézte föl az Alfahír-nek Kovács István.
Ezután máris összeállt a csapat, és megkezdődött a szervezés. 
 
Kovács István elárulta, miképp tud akár egy község is hathatós, érdemi segítséget nyújtani. Először is nyitottak egy, a település számlájától elkülönített alszámlát. Ehhez a számlához nem lehet hozzáférni, a pénzügyi mozgások ellenőrzésében a NAV is segít. Az Adóhivatal egyébként arról is biztosította az adománygyűjtőket, hogy a befolyó bevétel adómentes, így teljes egészében a rászorulókra fordítható.
 
Adódik a kérdés, Tokodaltáró hogyan tud pénzt, adományt gyűjteni?
Elsősorban rendezvényeket szervezünk – válaszolta Kovács -, például augusztus 1-jén egy kispályás labdarúgó tornát rendez a község, augusztus 15-én pedig egy hamisíthatatlan, egész napos rockfesztivált tartunk, amatőr együttesek részvételével. A belépők, illetve a focisták nevezési díja után befolyó összeg pedig természetesen egyből az alszámlára kerül.
Azok segítségét is várják, akik tartós élelmiszert, takarót, ruhaneműt ajánlanak fel, adományaikat a helyi Bányász Kultúrotthonban tudják leadni.
 
A belügyminisztériumtól kaptunk egy listát a kisebb kárpátaljai településekről, onnan fogjuk kiválasztani, hogy hova küldjük majd a szállítmányt, ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy ezt nem egy egyszeri akciónak szánjuk, hanem hosszú távú kapcsolattartást tervezünk az ottani településekkel – húzta alá.
 
Kovács István elárulta, tisztában van azzal, hogy nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen főleg vidéken, az anyaországi magyarok is egyre szegényebbek, és a többség a saját nehéz anyagi helyzetével foglalatoskodik, azonban – tette hozzá – muszáj felnyitni az emberek szemét, hogy tartozunk annyival a nemzetnek, hogy nem hagyjuk cserben a gúnyhatáron-túli magyarságot.
Vallom és hiszem, hogy ez a nemzet sokkal többre képes, mint amennyit jelenleg betölt a világban – osztotta meg küldetéstudatát a tokodaltárói adománygyűjtés szervezője.